| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 1960-09-30 | A meleghengerműben üzembe helyezik a harmadik mélykemence csoportot | A mélykemence elhelyezésének előnyeiről |  |
| 1960-09-23 | Új városrész tervei születnek | 13 ezer 300 ember elhelyezésére épül az új városrész, a "Római Tábor" | |
| 1960-09-23 | Mit láthatunk a Dunai Szalmacellulózgyár építkezésén? | Beszámoló az építkezésről | |
| 1960-09-23 | Rendszeresíthetnék-e a délelőtti mozielőadásokat? | A mozi helyzetéről, lehetőségek | |
| 1960-09-23 | Jó hírek a színházművészet kedvelőinek | Elkészült a Bartók Béla Művelődésház őszi műsorterve. (1960) | |
| 1960-09-20 | Kórház | A 400 személyes 5 emeletes kórház első két emeletének váza elkészült. Kép | |
| 1960-09-16 | Rövidesen beköltözhető a G4 épület | Korszerű lakáshoz, korszerű berendezés illik. | |
| 1960-09-16 | 1960 végéig többszáz állomással bővítik a telefonközpontot | A bővítési tervekről | |
| 1960-08-30 | Tanévkezdés előtt a gimnáziumban | 328 tanulóval kezdik az évet. Változások a tananyagban. | |
| 1960-08-23 | Élüzem avató ünnepség a postán | Rövid beszámoló az ünnepségről | |
| 1960-08-05 | Miért nem cserélik naponta az uszoda vizét? | A tisztaságról | |
| 1960-07-29 | Harcban az élüzem címért | Az ötéves terv legnagyobb könnyűipari létesítményének építkezésén. | |
| 1960-07-22 | Az épülő habsalak üzem az 5 éves terv lakásépítési programjának fontos része lesz | Az üzem évente 300 ezer tonna habosított kohósalak előállítására lesz képes. Fontos része a lakásépítési programnak. | |
| 1960-07-22 | Nagy érdeklődés mellett bonyolították le az első versenyt a sportuszodában | 1960. július 17-én tartották az első versenyt. | |
| 1960-07-15 | Lemezt adunk az országnak! | Vasárnap délelőtt Kádár elvtárs jelenlétében avatják a Meleghengerművet! | |
| 1960-07-05 | A II. kokszolóblokk termelésével megkétszereződik a kohókoksz gyártás | Befejeződött az építkezés, új üzemmel gazdagodtunk. | |
| 1960-06-28 | Megkezdték a melegpróbákat a hengermű előnyújtó során | A hengermű szerelése a befejezéséhez közeledik. | |
| 1960-06-24 | Négy esztendős a Szénelőkészítő gyárrészleg | Az indulás óta 3 millió tonna szenet dolgozott fel az üzem | |
| 1960-06-17 | Iskola-építés, mely iskola-példa | A 32 tantermes iskoláról | |
| 1960-06-17 | Lesz-e úszóélet Sztálinvárosban? | Már két éve épült a versenyuszoda, és ennek ellenére úgyszólván semmiféle úszóéletet nem sikerült megteremteni. | |
| 1960-06-10 | Elkészűlt a város piacterének vázlatterve | Milyen is lesz a piacunk? | |
| 1960-06-10 | Tovább javul városunk egészségügyi helyzete | A kórházban tavaly kilencezer beteget gyógyítottak meg, a szülőotthonban 1529 gyermek született. | |
| 1960-06-03 | A Szovjetúnió segítsége nyomán egy évvel előbb épül fel a Hideghengermű | Épülhet a hideghengermű. | |
| 1960-05-31 | Füstöl a Vasmű huszonötödik kéménye | Üzembe helyzeték az 1. sz Martinkemencét. | |
| 1960-05-24 | A jó munkaszervezés eredménye | Egy hét alatt áthelyezték és felújították az Öntöde ívfényes kemencéjét. | |
| 1960-05-20 | Új gyáróriás a gabonaföldeken | Mintegy 150 holdnyi területet foglal el. | |
| 1960-05-17 | Közös érdek, hogy egy nap se vesszen kárba | Az I. sz. martinkemence építői és szerelői becsületbeli ügynek tekintik a felfűtési határidő előbbre hozatalát. | |
| 1960-04-22 | Szerdán délután begyújtották felfűtésre a 2. sz kokszolóblokkot | Befejezéséhez közeledik a 2. sz kokszolóblokk építése. | |
| 1960-04-12 | Kórház | Látkép az épülő városi kórházról | |
| 1960-04-08 | Munkásszálló | Kép az épülő munkásszállóról a Technikumban. | |
| 1960-04-08 | Hengermű | Kép az épülő hengermű igazgatósági épületéről. | |
| 1960-04-06 | Sztálinváros dolgozói | Nagy lelkesedéssel ünnepelték felszabadulásunk tizenötödik évfordulóját. | |
| 1960-04-02 | A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága | Megtárgyalta városunk vízügyi helyzetét | |
| 1960-03-25 | Április 16-án fűtik fel a II. Kokszolóblokkot | 12 ezer tonna tűzállóanyagot, és 1100 tonna vasszerkezetet építettek be. | |
| 1960-03-25 | Épül a Hideghengermű | Képek az építkezésről | |
| 1960-03-22 | Megalakult az Ostor együttes (kishír) | A Bartók Béla Művelődésházban városi szatirikus színpad alakult. | |
| 1960-03-15 | Javul Sztálinváros közvilágítása | Hol, és mikor helyeznek el újabb utcai lámpákat? | |
| 1960-03-15 | Épül a négyszáz ágyas kórház | 1963-ra elkészül, mintegy nyolcvanmillió költséggel. | |
| 1960-03-11 | Március végére elkészülnek a vásárcsarnok vázlatos tervei | Az építkezés még az év folyamán megindul | |
| 1960-03-04 | Hatvan millió forintot fordítanak az új martinkemence építésére | Szükségessé vált az acélmű negyedik nagyteljesítményű, 125 tonnás kemencéjének felépítése. | |
| 1960-03-04 | Egy új szakosztály szárnybontogatásai | Az úszószakosztályról | |
| 1960-03-04 | Tervek és elképzelések az atlétikai élet fellendítésére | Az a 15-20 fiatal, aki szorgalmasan látogatja az edzéseket,még nem érett meg arra, hogy komoly versenyeken induljon. | |
| 1960-03-04 | Tisztázzuk a sporttelepek használati jogát! | Ki mit használhat? | |
| 1960-03-01 | Kisgépjavító műhelyt nyit a Vegyesipari Vállalat | Nincs olyan üzem ami gépjavítással foglalkozik. | |
| 1960-03-01 | Három új körzeti gyermekorvosi állást rendszeresítenek | Egyszerre két helyen is folyik szakrendelés, mégis zsúfoltság uralkodik. | |
| 1960-02-19 | Az idén 116 millió forintot fordítanak a Szalmacellúlóz gyár építésére | Előreláthatóan 1962 második felében kezd termelni | |
| 1960-02-19 | Megmozdult az óriás | Megkezdték a meleghengermű első gépeinek próbaforgatását. | |
| 1960-02-19 | Rendet teremtenek a kajakszakosztályban | A személyi ellentétek, és a nemtörődömség súlyos károkat okoz. | |
| 1960-02-19 | Gondok és problémák a Kohász ökölvívó szakosztályban | Ma már 24-26 ökölvívó látogatja rendszeresen az edzéseket. | |
| 1960-02-16 | Befejezték a második kokszolóblokk tűzálló falazását | 11 ezer tonna tűzálló téglát, és ezer tonna habarcsot építettek be. | |
| 1960-02-09 | A kórház építésér az idén tizenként millió forintot fordítanak | A 400 személyes kórház építése az idén indul meg nagyobb ütemben. | |
| 1960-02-05 | Számvetés | A Kohász 1959. évi sportjáról | |
| 1960-02-02 | Ahol az óvárosi lakosság ügyes-bajos dolgait intézik | Az Óvárosi Tanácsnál. | |
| 1960-02-02 | Elkészült az első háromezer pár gyermekszandál az új cipőüzemben | Megindult a munka | |
| 1960-01-22 | Női kézlabda csapatunk eredményesen szerepelt az elmúlt évben | A Kohász női csapat 1957-ben alakult meg. | |
| 1960-01-22 | Nagyobb támogatást várnak a birkózók | Eredmények, tervek | |
| 1960-01-22 | Megkezdődött a tűzszünet a vadászatban | Húsz őz, kétszázötven fácánkakas és ezernégyász nyúl került az elmúlt évben puskacsőre | |
| 1960-01-15 | A VÁV-ra és a Bszer-re várnak a legnagyobb feladatok | 1960. február 15-én kezdődik a meleghengerműnél az előnyújtósor egyes berendezéseinek próbaforgatása | |
| 1960-01-12 | Az év első felében felépül a Martin acélmű negyedik kemencéje | Az acélmű fejlesztésére az idén 100 millió forintot fordítanak. | |
| 1960-01-08 | Tornászaink évzárás előtt | Eredmények, tervek. | |
| 1959-12-24 | Ünnepélyesen átadták üzemeltetésre a Vasmű új kátrányüzemét | Az átadásra 1959. december 19-én került sor. | |
| 1959-12-18 | Mindnyájunk érdeke | Az első népszámlálás városunkban | |
| 1959-12-15 | Miért húzódik az új iskola másik tornatermének átadása? | A Ságvári iskola B szárnyának tornatermét szeptember 1-én kellett volna átadni. | |
| 1959-12-15 | Egy "színdarab" kritikája | Az AKÖV munkájáról | |
| 1959-12-15 | Új játékosok igazolásáról is szó van | Hogyan készülnek labdarúgóink a tavaszi idényre? | |
| 1959-12-11 | Megkezdte próbaüzemeltetését a kátrányüzem | December 10-én megkezdte egy hetes próbaüzemeltetését. | |
| 1959-12-11 | Nyilatkozik az új edző | A Sztálinvárosi Kohász ökölvívó szakosztályában új edző vette át a vezetést: Jákói István | |
| 1959-11-27 | 9 éves városunkban a Taxi-részlege | 9 éve 19-15 éves Opel kocsikkal kezdte meg az AKÖV a taxizást. | |
| 1959-11-27 | Inulás előtt a Kátrányüzem | Előreláthatólag december 15-e körül kezdik meg a próbaüzemet. | |
| 1959-11-27 | Tallózás a Tanács panaszjegyzékében | Elsőrendű kérdés a lakásépítés. Műszaki okok is akadályozzák a gáz és távfűtés továbbszélesítését. | |
| 1959-11-03 | A dolgozók kulturáltabb szórakoztatásáért | Megnyílt a Vigadó étterem. | |
| 1959-10-27 | Mi késlelteti a kenyérgyár gáztüzelésű kemencéinek építését? | Az okokról | |
| 1959-10-23 | A vezetés színvonalának emelése érdekében gépesítik az ügyvitelt a Vasműben | A gazdasági és műszaki vezetők a vezetés színvonalának javítása érdekében számos intézkedést tesznek. | |
| 1959-10-23 | Reális, megvalósítható | Látszik, hogy nagy körültekintéssel készítették. A szénelőkészítő gyárrészleg vezetője nyilatkozik 5 éves tervünk célkitűzéseiről | |
| 1959-10-23 | Újból a Tüzép-telepen | A Tüzép munkájáról | |
| 1959-10-16 | A láthatatlan emberek | Egy délelőtt a hő nyomában | |
| 1959-10-16 | Vívni fognak a sztálinvárosi fiatalok! | A Kohász SE megalakítja vívószakosztályát! | |
| 1959-10-16 | Most van a legnagyobb szükség a sportszerető közönség támogatására! | Őszinte beszélgetés a labdarúgó szakosztály vezetőjével. | |
| 1959-10-16 | A hivatás szeretete legyőz minden akadályt | A Vasvári iskolában ebben a tanévben megkezdődött a gyógypedagógiai oktatás. | |
| 1959-10-13 | Villáminterjú a postahivatal vezetőjével | A távbeszélők és távírászok munkaidejének csökkentéséről | |
| 1959-10-13 | Az uszodában (kishír) | Az uszoda régen bezárta kapuit, belül azonban tovább folynak az építkezések. Már megkezdték a lelátó építését. | |
| 1959-10-09 | Még ebben a hónapban | Még ebben a hónapban beindul a 14-16 évesek ipari továbbképző oktatása, a Ságvári Iskolában. | |
| 1959-10-09 | Megalakult városunkban a Fiatalok Műszaki Tanácsa | Programok, célkitűzések,tervek | |
| 1959-10-06 | Jó munkával segítjük pártunk célkitűzéseinek valóraváltását | Új irányelvek a Vasműben, és a Fehérneműgyárban. | |
| 1959-10-06 | Mikor kezdődhet a fűtés? | Az idén már sehol nem cserélnek fűtőtesteket. | |
| 1959-10-02 | Finomvegyszereket is gyárt a Vasmű | Az egész hazai szükségletet el bírja látni a Vasmű. | |
| 1959-10-02 | A párt művelődéspolitikai irányelvei alaoján kell továbbfejleszteni kulturális életünket | Napirendi pontok: a Bartók Béla Művelődésház, ismeretterjesztő előadások | |
| 1959-10-02 | Az asztalitenisz sport fejlődése Sztálinvárosban | Történeti összefoglaló | |
| 1959-09-18 | Az Ingatlankezelő Vállalat a fejlődés útján | A vállalat városunk tízéves jubileumára ki akar festetni minden lépcsőházat. | |
| 1959-09-11 | Reggeli séta a piacon | Választékos és bőséges a húsellátás. Miért nincs elég tojás? Balesetveszélyes a piac területe. | |
| 1959-09-11 | Szárításra begyújtották az acélmű keverő körkemencéit | A Martinban rövidesen rátérnek a három kemencés üzemmenetre. | |
| 1959-09-11 | Újabb lakásokat kapcsoltak be a távfűtési és gázhálózatba | A Kossuth Lajos u.8-10, 14-16. sz. lépcsőházak, továbbá a Gorkij-tér 1. sz. lépcsőház távfűtést kapott. | |
| 1959-09-11 | Zátonyon a Bartók Béla Művelődésház őszi tervei | A tervekről | |
| 1959-09-08 | Megkezdődött az új tanév | Beszámoló a város iskoláiból. | |
| 1959-09-04 | Különböző vállalatok összefogását igényli | A hengermű építésének meggyorsítása | |
| 1959-09-04 | Kohászati Technikum (kishír) | 500 növendék tanul idén, közülük 16 lány. | |
| 1959-09-01 | A legifjabbak birodalmában | Látogatás a város óvodáiban, bölcsődéiben. | |
| 1959-09-01 | Meggyorsul a szalmacellulógyár építése | Angol berendezések szállítására kötött szerződést
külkereskedelmünk. | |
| 1959-08-28 | Mit kell tudnia az óvodai felvételről? | Hány férőhely várja az "újakat"? | |
| 1959-08-20 | Egy éves a Fésűsfonoda | Ünnepség a Fésűsfonodában | |
| 1959-08-20 | 5 éves a Martin Acélmű | Termelési adatok. | |
| 1959-08-20 | Tanévnyitó előtt | Hogyan készülnek fel az iskolák a tanulók fogadására? | |
| 1959-08-14 | Biztató eredmények az AKÖV munkájában | 1 millióval több utas 600 ezer forint terven felüli nyereség. | |
| 1959-08-14 | Negyedszerre nyerte el fenállása óta az Élüzem címet a Víz-és Csatornaművek | Negyedszer élüzem a Víz és Csatornaművek. | |
| 1959-08-14 | Előreláthatóan okóber elsején lép életbe a Vasműben a munkaidőcsökkentés | 40-42 órás munkahét a nehezebb munkakörökben. A dolgozók fizetése nem csökken. | |
| 1959-08-11 | Megkezdte termelését az I. számú Nagyolvasztó (kishír) | Az átépítés után. | |
| 1959-08-11 | A Hazafias-Népfront felhívása a hengermű építőihez | A tervező, építő és szerelő vállalatok a város 10 éves jubileumára átadják a hengerművet. | |
| 1959-08-07 | Előreláthatóan ma este üzembe helyezik az 1. számú nagyolvasztót | Az átépítés során 800 köbméterre növekedett az űrtartalma. | |
| 1959-07-31 | A munkásélet küszöbén | Új"minőségi"szalag van kialakulóban a ruhagyárban. 50 jól dolgozó fiatal. | |
| 1959-07-31 | Képek a strandról | Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a stranduszoda. 2 kép | |
| 1959-07-28 | Tájékoztató az ipari tanulók beiskolázásáról | 307 ipari tanulót vettek fel. Még hiány van a villanyszerelő. kemencekőműves és forrasztár szakmákban | |
| 1959-07-24 | Javaslat a radari révátkelés megoldására | Tass-Dunaújváros összekötése a javaslat. | |
| 1959-07-21 | 1960 tavaszán megkezdik egy 16 tantermes iparitanuló-iskola építését | Új 16 tantermes iparitanuló iskola építését tervezik. | |
| 1959-07-21 | Mi újság az ökölvívóknál? | Eredmények, tervek | |
| 1959-07-17 | Sztálinváros és Stalinstadt barátságának jegyében nyitották meg az új óvodákat | A német város támogatásával, küldöttei jelenlétében adták át rendeltetésének a technikumi óvodát. | |
| 1959-07-17 | 1959 első felének eredményei alapján az előírt program szerint halad a hengermű építése | Átadták a teljes I. szakasz gépalapozását, az I. számú géptermet | |
| 1959-07-17 | Beszélgetés a birkózásról Baranyai László edzővel | 1951-ben a szakosztály 15 fővel indult. | |
| 1959-07-14 | Szépül a Duna-part | A Duna-part kihasználtságáról | |
| 1959-07-14 | Miért helyezték át a radari révátkelést a Szalki szigeti hajóállomáshoz? | Az okok összefoglalása | |
| 1959-07-10 | Máris meghóditotta a város fiatalságát az új uszoda | Bemutatkozik az új uszoda. | |
| 1959-07-10 | Jól halad a szalmacellulóz gyár út és vasút építése | 30-35 millió forintot fordítanak a gyár építésére, és a tervek szerint még ősszel elkezdik a gyárépületek építését is. | |
| 1959-07-07 | Szombaton délben megnyitották a városi uszodát | Átadás időpontja: 1959.07. 04. | |
| 1959-06-30 | Mi épül a technikumi negyedben? | Kép az alakuló városrészről. | |
| 1959-06-30 | Mi készül a Kőműves utcába? | Önkiszolgáló üzlet megnyitását tervezik a Kőműves utcában. | |
| 1959-06-30 | Az iskolák megint bezárták kapuikat | Ismét elmúlt egy tanév. Adatok | |
| 1959-06-30 | Július elején mégiscsak megnyilik az uszoda | Reggel 6 órától este 8 óráig lesz nyitva. | |
| 1959-06-23 | Hétfőn újabb 110 dolgozó kezdte meg a munkát a Ruhagyárban | Megkezdték az öltönyök gyártását, ami új dolgozók felvételét tette szükségessé. | |
| 1959-06-23 | Egy magasfeszültségű vezeték elhelyezése miatt | Késik az uszoda megnyitása. | |
| 1959-06-19 | Miért nincs közvetlen vasúti összeköttetés Sztálinváros és Székesfehérvár között? | Beszámoló az okokról. | |
| 1959-06-12 | Miért megy lassan az Arany Csillag javítási munkája? | Munkaterület van, de az építők nem adnak munkaerőt. | |
| 1959-06-09 | A beruházási Bank munkája a Tanács VB előtt | 29 millió forint lakásépítésre. Súlyos építési hiányosságok a 32 tantermes iskolában. Elég lesz-e a 400 ágyas kórház? | |
| 1959-06-05 | Június 10-én végérvényesen megnyílik a városi uszoda | Június hó elsején az uszodát a tereprendezés kivételével készre jelentették. | |
| 1959-06-05 | Tornászaink naplójából | Öt év távlatából tekintsünk vissza városunk tornasportjára. | |
| 1959-06-02 | "Mások vittek rossz utakra engem" | Átépítik az Arany Csillag Szállót és termeit. | |
| 1959-06-02 | Hányan fordultak meg városunkban? | Ez év elejétől június 1-ig bezárólag 13 ezer 950 belföldi, és 555 külföldi vendég látogatott el hozzánk. | |
| 1959-05-29 | Zenekarainkról | A város fúvós és szimfonikus zenekaráról. | |
| 1959-05-29 | Az idén először készítenek vizsgaremeket a végzős ipari tanulók | A MÜM. 316-os Iparitanuló-intézet 120 végzős tanulója készül vizsgadarabbal. | |
| 1959-05-26 | Befejezéshez közeledik az első kisérleti panelház | Kép az első panel épületről. | |
| 1959-05-26 | A vendéglátóipar és a kereskedelem a Tanács VB előtt | Egyre kevesebb a "hiánycikk". Az eladók jegyezzék fel a kívánságokat. Csökkent a rövidital fogyasztás. Javul a zöldségellátás. | |
| 1959-05-26 | Az önkéntes rendőrökről | A feladatok összefoglalása | |
| 1959-05-19 | Sztálinváros idegenforgalma | Május 1-től 18-ig 5718 vendég fordult meg a városban. | |
| 1959-05-15 | A pezsgő úszóéletért | A városban nagyobb számban vannak az úszni nem tudok.2 db. fénykép az épülő uszodáról. | |
| 1959-05-08 | Minden ellenkező híresztelés ellenére | 1959. június 1-én megnyílik az uszoda. | |
| 1959-04-28 | Egy féléves iskola aggkori tünetei | Építési hibák tömkelege az új 32 tantermes iskola átadása után fél évvel. | |
| 1959-04-24 | Taxiállomás -autótaxi nélkül | Kevés a taxi a városban | |
| 1959-04-21 | Dunapentele története 13. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-17 | Dunapentele története 12. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-16 | Épül a Dunai Vasmű meleghengerműve | Épül a Meleghengermű. | |
| 1959-04-14 | Dunapentele története 11. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-10 | Dunapentele története 10. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-07 | Épül a sztálinvárosi szalmacellulóz - és papírgyár | Mintegy 150 ezer köbméter földet mozgatnak meg az építkezésnél. Előreláthatólag 1963 végére elkészül mindkét gyárrészleg. Évi 22 ezer tonna cellulóztermelés. | |
| 1959-04-07 | Dunapentele története 9. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-03 | dunapentele története 8. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-03 | A technikumi óvodáknál | Az előjegyzések alapján közel kétszáz 3-6 éves gyermek vár óvodai felvételre, a most készülő technikumi óvodák megnyitására. | |
| 1959-04-01 | Dunapentele története 7. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-04-00 | A kohászat történetének gazdaságföldrajzi vonatkozásai Magyarországon | Nyersvas- és acéltermelés Magyarországon. A Dunai Vasmű Sztálinvárosban 1957 végétől már két nagyolvasztóval termel, ezzel új kohászati bázis jött létre az országban. | |
| 1959-03-27 | Dunapentele története 6. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-27 | Egy üzem gondjai | Rövid látogatás a Fésűsfonodában | |
| 1959-03-24 | Dunapentele története 5. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-24 | Megkezdték a Sztálinváros-Budapest gázvezeték építést | Kb. 80 millió köbméter tiszta gázt tud adni majd a Vasmű fővárosunk lakosságának. | |
| 1959-03-20 | A zászlóbontás második évfordulójára | Beszámoló a zászlóbontásról. | |
| 1959-03-20 | Dunapentele története 4. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-17 | Dunapentele története 3. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-13 | Dunapentele története 2. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-10 | Újabban színeskötőfonalat is gyárt a Fésüsfonoda | Az első öt tonna kötőfonalat már kiszállította az üzem. | |
| 1959-03-10 | Dunapentele története 1. | Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre. | |
| 1959-03-06 | A Munkácsy Mihály Képzőművészeti Kör | A kör munkájáról. | |
| 1959-03-03 | Mezőfalva termelőszövetkezeti község lett | 460 család 755 holdon gazdálkodik. | |
| 1959-02-24 | A Városi Tanács intézkedése a vízhiány megszüntetése érdeké | A Duna alacsony vízállása okozza a vízhiányt. Este 11-reggel 5-ig vízkorlátozást vezettek be. | |
| 1959-02-24 | Gyorsvonatpár Sztálinváros részére | Javulni fog a közlekedés | |
| 1959-02-20 | A Bartók Béla Művelődési Ház kibővítésének terve | A művelődési háznak jelenleg egy nagyobb előadóterme van, ezenkívül 3 klubhelyisége. Ebben az esztendőben csak a hátsó fronton építik át a házat. | |
| 1959-02-03 | Egy éves a városi gázszolgáltatás (kishír) | Jelenleg 1200 lakásba vezették be a gázt. | |
| 1959-01-30 | Másfélmillió forint költséggel felújítják az"Arany Csillag"-ot | Belső felújítás, bútorcsere. | |
| 1959-01-27 | Éjjel nappal folyik az útépítés és tereprendezés | Épül a szalmacellulóz gyár úthálózata. | |
| 1959-01-23 | Egy nap az üzemben | 22 ezer öltöny, zakó és nadrág exportra készült a Ruhagyárban. | |
| 1959-01-23 | A Vasas SK vezetőségválasztó taggyűlése | Értékelték a szakosztályok munkáját. A sportklub előtt álló feladatok. | |
| 1959-01-20 | Két új intézménnyel gazdagodott a technikumi negyed | A IV-es és az V-ös számú körzeti rendelő megnyitására gyűltek össze január 17-én. | |
| 1959-01-16 | Egy éves a kénüzem | Eddig 1400 tonna kén az iparnak. | |
| 1959-01-16 | A sztálinvárosi háziipari szövetkezetben | Kesztyűkötés, havi 6-800 párkesztyű külföldre, az ügyes kezű asszonyok keze nyomán. | |
| 1959-01-16 | Megalakult a VTST 1957. november 20-án. | 1959. január 10-én megalakult a Városi Testnevelési és Sporttanács. Feladata a város sportjának irányítása. | |
| 1959-01-13 | A vendéglátó ipar múlt évi eredményeiről, a forgalomról, a minőségjavításról és a jövő terveiről nyiatkozik az igazgató | Eredmények, tervek | |
| 1959-01-13 | Hol mennyi lakás készül és hánynak az építését kezdik meg? | A Technikum városrész építkezései 1959-ben. | |
| 1959-01-13 | Járdán vagy a pályán? | Korcsolyázási lehetőségek a városban | |
| 1959-01-13 | Az 1959-es évben tovább fejlődik a város gázhálózata | Elsősorban lakóházakba, szociális és kulturális intézményekbe vezetik be a gázt. | |
| 1959-01-09 | Egy nap az üzemben. A fésűsfonó rövidesen az iparág ékszerdoboza lesz | Az üzem fél éve működik, központja Budapesten van. (magyar posztógyár) | |
| 1959-01-09 | Hogyan él több mint 1000 tanuló a 20 tantermes iskolában | Az iskolai élet bemutatása. | |
| 1959-01-09 | A siker titka | Az úttörőzenekarról. | |
| 1959-01-05 | Férfi kézilabdázóink 1959. évi mérlege | Eredmények, tervek | |
| 1958-12-05 | Öt világész fáit ültetik el a sztálinvárosi kultúrparkban | A Vidám Park környékét kultúrparkká fejlesztik. | |
| 1958-11-21 | Szabad "böngészés" a Vasmű könyvtárban | November 20-án, csütörtökön egyelőre 1 helyiségben 6000 kötettel megkezdődött a szabadpolcos kölcsönzés. | |
| 1958-11-18 | Ma két esztendeje | Két éve jelent meg először a Sztálinvárosi Hírlap. | |
| 1958-11-14 | Egyetlen járásban három új község 8000 családi ház épült... | A sztálinvárosi járásban a felszabadulás óta 3 új község jött
létre: Besnyő, Beloiannisz, Nagykarácsony. | |
| 1958-11-04 | A barakktábor helyzetéről tárgyalt a Tanács V.B. | Nem engedélyezik újabb barakkok építését. A kiürített barakkokat lebontják. | |
| 1958-11-04 | Sztálinváros egyik büszkesége lesz a szalmacellulózgyár és a papírgyár | 1961 végére lesz kész. | |
| 1958-10-28 | Csaknem ezer résztvevővel kezdték a Barátság-liget építését | Október 25-én, szombaton délután az L épület és a technikumi negyed közti befogadóképessége 25 ezer személy lesz. | |
| 1958-10-17 | Látogatás a város legszebb iskolájában | Az új iskola tanulói büszkék második otthonukra. | |
| 1958-10-14 | A Magyar Vöröstkereszt küldöttértekezlete | A városi szervezet ma már 1125-főt számlál. | |
| 1958-10-07 | Felmérhetetlen műkincsek várnak elhelyezésre az új múzeumban | Nyolc esztendeje működik a város múzeuma. Jelenleg a múzeum renoválás alatt áll. Az egyik elképzelés szerint a múzeumot a főtéren felépülő új tanácsházban helyezik el. Egy másik elképzelésről. | |
| 1958-09-23 | Ságvári Endre Általános Iskola (kishír) | Megnyitotta kapuit a 32 tantermes iskola. | |
| 1958-09-23 | 16 tantermes iskola (kishír) | A technikumi 16 tantermes iskola megkezdte működését. | |
| 1958-09-12 | Műszakilag átadták a 32 tantermes iskola 16 tantermét | Huszár Ildikó és Hrecska József tervei alapján készült. | |
| 1958-09-09 | "Ez az egyetlen helyes út" | A pusztaszabolcsiak büszkék lehetnek eredményeikre: az újtelepi 500 családi házból álló lakótelep felépítésére, ahol több mint 500 család kapott otthont. | |
| 1958-09-05 | Nagyjavítás alatt az Érctömörítő | 10 napra tervezik a leállást. | |
| 1958-08-29 | Szeptember 1-én bezárják az uszodát | Burkolási munkálatok miatt kerül sor a rövid ideig tartó bezárásra | |
| 1958-08-26 | Újabb üzem létesül városunkban | Hamarosan megkezdik a városban a cellulózgyár építését. | |
| 1958-08-22 | Felavatták a Fésűsfonót | Az új üzem nemcsak munkalehetőségeket teremt,de importmegtakarítást is jelent. | |
| 1958-08-19 | Az új városi kórházról | Nyilatkozik a tervező és a város főépítésze. | |
| 1958-08-12 | Felavatták a sportuszodát | Augusztus 8-án, pénteken került sor az avatásra. | |
| 1958-08-08 | Ma nyitják meg a sportuszodát (kishír) | Ma délután 17 órakor kerül sor a megnyitó ünnepségre. | |
| 1958-08-05 | Pénteken avatják a sportuszodát | Augusztus 8-án avatják a Sztálinvárosi Sportuszodát. Az ünnepélyes megnyitó után a magyar A- és B vízilabda válogatott vív egymással mérkőzést. | |
| 1958-07-29 | Medence és víz van már | Július 18-tól üzemeltethető állapotban van az új úszómedence.. Hogy mégsem lehet fürödni, azt az öltözők hiánya okozza. | |
| 1958-07-25 | 2.300 éves rozsdamentes ezüstpénzeket találtak Sztálinváros határában | 278 ezüstpénz került napvilágra. | |
| 1958-07-25 | Milyen lesz a 32 tantermes iskola? | Szeptember 1-én átadják az új iskolaépületet. A 32 tantermes - később Ságvári Endre - iskola (ma Szilágyi Erzsébet Általános Iskola, valamint Hild József Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskola) | |
| 1958-07-18 | Rövidesen megperdülnek az orsók a Fésűsfonodában | Az utolsó simítások az üzemen | |
| 1958-07-18 | "Gyermekeinknek építjük" | Mire letelik a vakáció 1800 méteres szakaszon már kész lesz az úttörővasút. | |
| 1958-07-11 | Két éves a kokszolómű | A kokszolómű története | |
| 1958-07-08 | Az esőzések miatt késik az uszoda átadása | Talán július 20-án lehet feltölteni a medencét. | |
| 1958-07-04 | Új üzemmel gazdagodtunk | Felavatták a benzolfinomítót. Kép az első oldalon. | |
| 1958-06-20 | 130 évvel ezelőtt nyílt meg az első óvoda | Sztálinvárosban 1952-ben nyílt meg az első óvoda, a Maximenko közben. Ma, 7 óvoda üzemel, s jelenleg 2 épül. 41 óvónő, 32 technikai személyzet. | |
| 1958-06-20 | Július 10-én nyitja meg kapuit az uszoda | Befejezéséhez közeledik a medence betonozása. | |
| 1958-06-13 | A Posta munkájáról | 203 ezer újság, 6600 rádió előfizető, 265 680 telefonbeszélgetés, 35 millió forint forgalom. | |
| 1958-04-11 | Megkezdődött az úttörővasút építése | Szerdán délután négy órakkor a Vidám Park bejáratánál megkezdődött az úttörővasút útvonalának földmunkája. | |
| 1958-03-18 | Modern versenyuszoda épül | Az uszoda földmunkáit 2 évvel ezelőtt elvégezték, s most végre folytatódott az uszoda továbbépítése. | |
| 1958-03-14 | Milyen lesz a sztálinvárosi fésűsfonó üzem? | A fésűfonoda 2400 orsós fonoda lesz, melynek teljesítőképessége évente egymillió darab gyapjú kardigán fonalát, vagy 130 ezer darab férfi öltöny fonalát adja. | |
| 1958-02-25 | Péntektől 100 lakásban főznek sztálinvárosi gázzal | Pénteken (21-én) a gázszerelők a 100. lakásba kapcsolták be a gázt.
Az első lépcsőben 250 lakásba, az év végéig pedig további 300 lakásba vezetik be a kokszolói kamragázt. | |
| 1958-02-04 | Beloinnisz utca 1 | Február 3-án elsőízben ebben a lépcsőházban lángolt fel a vezetékes
gáz lángja. | |
| 1958-01-17 | Hajnali őrjárat az AKÖV csúcsforgalmi vonalain | A város autóbuszközlekedése. Naponta 8.000 utast szállít, legalább 15 %-kal több kocsira lenne szükség. | |
| 1957-12-24 | Városunkbban egy teljesen korszerű hideghengermű épül | 1960-re kész a meleghengermű, utána indul a hideghengermű építés. | |
| 1957-12-24 | Új üzemek a Vasműben | A napokban megkezdte üzemelését a Kokszolóban a benzolkinyerő, a kénkinyerő, és a kénfeldolgozó üzem. | |
| 1957-12-17 | A Vasmű fegyveres őrei letették az esküt | Beszámoló az ünnepélyes eskütételről | |
| 1957-12-03 | "Művelődés" | December 5-én városunk új kulturális színfolttal gazdagodik. Megjelenik a Hírlap új melléklete, Művelődés címmel. | |
| 1957-11-29 | A három esztendős Arany Csillag életéből | Dióhéjban az Arany Csillag Szállóról. | |
| 1957-11-26 | Készül a II. kohó ércárka és érctere | Beszámoló az építkezésről. | |
| 1957-11-22 | Legkésőbb december 10-ig működik a távfűtés az "L" épületekben | Október 20. táján kezdik meg a próbafűtést. | |
| 1957-11-22 | A Technikum negyed | Múlt, jelen, jövő | |
| 1957-11-22 | Új vezetőséget választott a Vasmű Énekkara | Az énekkarnak 65 tagja van, 25 énekszámot tudnak. | |
| 1957-11-22 | Megnyílt (kishír) | A Technikumban 1957. november 20-án megnyílt a cukrászda. | |
| 1957-11-15 | Lesz-e élet az Óvárosi Gazdakörben? | A Gazdakörnek jelenleg több, mint hatvan tagja van. | |
| 1957-11-12 | Néhány gondolat az úttörővasút megépítéséről | Az Úttörővasút tervei. | |
| 1957-11-01 | Mi gátolja az L-épületek fűtését? | Az L/1 (Erkel kert) távfűtésének hiányáról. | |
| 1957-10-29 | Kilyukadt az I. számú nagyolvasztó kemencéje | A kilyukadás oka még nincs tisztázva | |
| 1957-10-29 | Már harmincöt vagon jóminőségű öntödei vasat adott az új II.Kohó | A Kohóban folyó termelésről | |
| 1957-10-29 | Szeretettel köszöntjük | A Sztálinvárosi Hírlap köszönti az Üst-öt a Dunai Vasmű üzemi dolgozóinak lapját. | |
| 1957-10-22 | Fegyelmezett munkával le tudjuk küzdeni a nehézségeket. | Csergő János ünnepi beszéde a Kohó ünnepélyes avatásán. | |
| 1957-10-22 | Új szalag indult a Ruhagyárban | A szigeti Ruhagyárban férfinadrágot gyártó új szalagok álltak munkába. | |
| 1957-10-18 | Üzembehelyezésének 6. évfordulóját ünnepli az Öntöde és a Mechanika | Hat évvel ezelőtt, november 7-én adták át az üzemeket. | |
| 1957-10-15 | Szakmunkás hiány a Ruhagyárban | Pedig ebben az évben még 900 embert akarnak foglalkoztatni. | |
| 1957-10-04 | Épül a vízvezeték az Örgehegyen | 2 darab kép az építkezésről | |
| 1957-10-01 | Október 15-én indul a II. kohó | Az építési munkálatok befejeződtek | |
| 1957-09-17 | A Tűzoltóság műhelytitkai | 1950-ben 5 tűzoltóval kezdte működését. A tűzoltó laktanya 1952-ben
épült meg. Felszereltségük. | |
| 1957-09-03 | A fehérneműgyár megkezdte munkáját | 160 asszony foglalkoztatásával megindult a fehérneműgyár,1957. szeptember 2-án. Év végére 400-ra emelkedik a dolgozók száma. | |
| 1957-09-03 | Sztálinváros "elsőszülöttei" az iskolában | Az 1957/58-as tanévbe 550 apróság lépett be. | |
| 1957-08-06 | Halászcsárda (kishír) | A szigeti Halászcsárda augusztus 2-án ünnepelte egy éves évfordulóját. | |
| 1957-07-30 | A Vasmű Meleghengerműjének továbbépítéséről | Nyilatkozik az Országos Tervhivatal elnöke. | |
| 1957-07-23 | "Vörös Október" ruhagyár sztálinvárosi üzeme megkezdte munkáját | 1957. július 22-én megkezdte működését,220 asszonnyal a VOR dunaújvárosi üzeme. 1958-ra már 900 emberrel fognak dolgozni. | |
| 1957-07-19 | Járási székhely (kishír) | A kormány határozatot hozott az adonyi járás székhelyének Sztálinvárosba való áthelyezéséről. | |
| 1957-07-16 | Megkezdi működését a Ruhagyár | 1957. július 22-én a Szalki-szigeten az átalakított kikötő épület helyiségében | |
| 1957-07-09 | Megkezdték a kénüzem berendezéseinek átvételét | Csaknem teljesen felépült az ország legnagyobb és legkorszerűbb kénüzeme. | |
| 1957-07-09 | A Tűzállótéglagyár első ízben vesz részt nemzetközi árumintavásáron | A gyár háromféle összeállítást visz Belgrádba, és Szófiába. | |
| 1957-07-09 | A városépítésről nyilatkozik a Tanács VB elnöke | Ideiglenesen le kellett állítani néhány építkezést | |
| 1957-07-02 | Körséta a "senki földjén" | A Radar közegészségügyi viszonyai. | |
| 1957-06-28 | Vége a tanévnek | Évzárók az iskolákban | |
| 1957-06-25 | Sztálinváros újabb könnyűipari üzemmel gazdagodik | 2400 m hosszú iparvágány építésével kezdődik a beruházás. | |
| 1957-06-21 | Egy nap a sztálinvárosi építők közt Pécsett | Beszámoló az építkezésről | |
| 1957-06-14 | Zenei Általános Iskola | A Móricz Zsigmond Általános Iskolában egy zenei osztályt indítanak be. | |
| 1957-06-14 | A Városi Zenekarról | Ez év februárjában alakult meg a Zeneiskolában a Városi Zenekar. | |
| 1957-05-10 | Fél esztendő távlatából | Féléves múltra tekinthet vissza a Sztálinvárosi Hírlap. | |
| 1957-04-30 | Sztálinvárosi májusok. | Hetedszer virrad fel Sztálinvárosra május elseje. A város, és a gyár építése évről-évre. | |
| 1957-04-30 | "Úgy őrizzétek ezt a zászlót, ahogy Mező Imre védelmezte" | A sztálinvárosi Munkásőr zászlóalj ünnepélyes eskütétele. | |
| 1957-04-12 | Miért bomlott fel a fúvós zenekar? | Felbomlott és újjászerveződik a Fúvószenekar. Új vezető. | |
| 1957-04-09 | Miért esett vissza az"Arany Csillag" forgalma? | A minőség és mennyiség ellen van kifogás. | |
| 1957-03-22 | A gyermekek és a pedagógusok hűek maradtak az üttörőmozgalomhoz | A szocialista ember legszebb tulajdonságainak kialakítása. | |
| 1957-03-19 | Az MSZMP Intézőbizottsága értékelte a hírlap munkáját | Jónak találtak a hírlap munkáját. | |
| 1957-03-12 | Városunkban is megalakult a munkásőrség | A munkásság és a parasztság legjobb, legelkötelezettebb tagjai akik fegyverrel védik meg az elért eredményeinket. 150 sztálinvárosival megalakult az első munkásőrszázad. testület.
| |
| 1957-02-26 | A Tervhivatal hibája, hogy a 26. Épitőipari Vállalat egy helyben topog | Nem kapta meg a Tervhivataltól az 1957-es terv lebontását a 26-os
vállalat, így nem tud kalkulálni az anyaggal, munkaerővel. Szacsky János, az É.M.III.igazgatóság vezetőjének nyilatkozata | |
| 1957-02-19 | Helyre állították az óvárosi szovjet hősi emlékművet (kishír) | A Tanács a hősi emlékmű körüli teret, -amelyben 42 szovjet hős alussza örök álmát- parkíroztatja. | |
| 1957-02-19 | Járási tüdőbeteg gondozó Dunapentelén (kishír) | Pusztaszabolcsról került ide az intézet, amelyet beolvasztottak a röntgen- és egyéb orvosi berendezésekkel ellátott dunapentelei városi tüdőgondozóba. | |
| 1957-02-19 | Hétfőn a kormányhatározatnak megfelelően megszűnt az újvárosi iskolákban a hitoktatás (kishír) | Az év elején senki nem jelentkezett hitoktatásra. | |
| 1957-02-19 | Autóbusz Fehérvárra | A 19.sz. Autóbuszközlekedési Vállalat 1957.02.19-től, 16:40-kor távolsági járatot állított be Székesfehérvár felé. | |
| 1957-01-19 | Megnyílik a könyvtár (kishír) | Az Óvárosi Fiókkönyvtár 1957 01.20-án ismét megnyílik. | |
| 1956-12-29 | Az építőipar helyzetéről | Nyilatkozik a Munkástanácselnök, a trösztigazgató, a főmérnök, és a tervosztályvezető | |
| 1956-12-29 | Az élet Budapesten és Dunapentelén | A fővároshoz képest Dunapentelén jobb, derűsebb élet folyik. Itt már nyugalom, és rend van. Dunapentele, amely szintén kivette részét a forradalomból, meglepően gyorsan állt talpra. | |
| 1956-12-19 | Dunapentele hangja | A "Dunapentele Hangja" a Városi Tanács VB javaslatára 1956. november 28-án kezdte meg adásait, 1.800 "doboz"-ban, és két hangszórón keresztül. | |
| 1956-12-12 | Az iskolák életéből | A forradalmi események után az iskolákban is megindult az élet. A legtöbb probléma a Kohászati Technikumnál jelentkezik, ahol az épület megsérült... | |
| 1956-12-08 | Nem oszlik fel a Vörös Csillag TSz | A szövetkezet 1949-ben alakult 14 taggal, 120.668 forint vagyonnal. | |
| 1956-12-08 | Dolgozik a szakszervezet | 1956. november 20-án alakult meg a Vasműben a Kohászati Dolgozók Szabad Szakszervezetének ideiglenes intézőbizottsága. | |
| 1956-12-08 | Néhány szó azokról, akiknek a szíve sohse fáj... | A Rendelőintézet munkájáról | |
| 1956-12-05 | Újra termel a Vasmű | A sztrájk végeztével a Vasmű egész területén megindították a munkát. | |
| 1956-12-05 | A falu is szót kér... | A falu népe helyt áll, és előteremti a jövő évi kenyerünket. | |
| 1956-12-05 | Hősök a pult mögött | A kereskedelmeről, szolgáltatásról, áruforgalomról | |
| 1956-12-05 | A városi zenekar megkezdte a próbákat | "Városi Zenekar" néven még a tavasszal szimfóniuks zenekar szervezését kezdték el Dunapentelén. | |
| 1956-11-29 | Népi rendőrség városunkban | Az újjáalakított népi rendőrség biztosítja a rendet. A Vasműben is megszervezték a fegyveres munkásőrséget. | |
| 1956-11-29 | A Vasas sportolók folytatják edzéseiket | A forradalmi események a sporolók felett sem múltak egy nyomtalanul. | |
| 1956-11-29 | A Tanács-vállalatok helytállnak | A Kenyérgyárról, a Vegyesipari Vállalatról, a Patyolat Vállalatról, és a Nyomdáról | |
| 1956-11-21 | A nép nevében | A Dunapenteli Hírlap első számát olvashatják | |
| 1956-11-21 | A posta munkájáról | Interjú Pásztor Bélával, a dunapentelei 1. Posta hivatalvezető helyettesével | |
| 1956-11-21 | A Városi Tanács kereskedelmi osztályának jelentése a közellátási helyzetről | Az ellátás alapvető élelmiszerekből szinte zavartalan. Egyedüli hiánycikk a zsírszalonna. | |
| 1956-11-21 | Mégis élünk... | "Tizedikén már 7000-nél tartott a halottak száma Dunapentelén!" | |
| 1956-02-07 | Színházavatás | A nézőtér süllyesztése, a színpad és környékének megváltoztatása színházat varázsolt a Bartók Kultúrház nagyterméből. A város első színházában az első előadás: Kecskeméti Katona József Színház: Mágnás Miska | |
| 1956-01-31 | Újabb mamutlelettel gazdagodott a Sztálinvárosi Múzeum | A kokszoló széniszapolójának építésekor bukkantak rá a leletre. | |
| 1956-01-31 | Gazdag programmal nyitja meg kapuit az újjáalakított Bartók Béla Kultúrház | Interjú Skaliczki Róberttel, a kultúrház igazgatójával a tervekről. | |
| 1956-01-27 | "Megéri ez a négy esztendő..." | A Kohászati Technikum esti tagozatáról | |
| 1956-01-10 | Burkolók, kőfaragók, szobrászok szépítik az épülő Anya-és csecsemőotthont | Városunkban épül az ország legkorszerűbb, legszebb, három emeletes anya-és csecsemőotthona, amelyben a kórház szülészeti-és nőgyógyászati osztályát is elhelyezik. | |
| 1955-12-13 | Pormentesítik a piacot (kishír) | A Kertészeti Vállalat e hónap 11-én megkezdi a piac-téri parkosítási munkálatokat. Egy parkosított gyepsáv választja majd el a Béke tértől. | |
| 1955-12-09 | A Kohászati Technikum szalagavatója | 1 kép a szalagavatóról. | |
| 1955-12-09 | Megnyílt a tizenötödik első osztály | Sokan költöznek az iskolaév közben is a városba. Így hozták létre az újabb önálló első osztályt. | |
| 1955-12-09 | Tegyük élővé a város hagyományait | A múzeum várostörténeti munkájáról | |
| 1955-12-02 | Mint mágnes a vasat... | Beszámoló az óvárosi iskola esti életéről. (balett-oktatás, néptánc, modellezés, mikrobarázdás hanglemezhallgatás) | |
| 1955-11-30 | Átalakítják a Bartók Kultúrház nézőterét (kishír) | A cél az, hogy a nézőtér minden pontjáról jól látható, és hallható legyen az előadás. | |
| 1955-11-15 | Az első füstnélküli iparváros | A jövő év júliusában megindul a városi gázszolgáltatás. | |
| 1955-10-28 | Labdarúgócsapatunkról | Fejlődés tapasztalható a sportág életében. Bizonyíték erre az I. és II. osztály működése | |
| 1955-05-30 | Megkezdik a strandfürdő és uszoda építését | Elfogadta a Tanács Végrehajtó Bizottsága a strandfürdő és az uszoda, valamint a hozzá kapcsolódó halászcsárda végleges terveit. A napokban megkezdik a fürdő és uszoda építését. Még júliusban üzembe helyezik. | |
| 1955-05-30 | Hófehérke és a hét törpe | A Vasvári iskola előadásáról, melyben két meseoperettet adtak elő. | |
| 1955-05-27 | Öreg falak között - friss, új élet | A Szórád általános iskola tevékenysége: oktatás, közművelődés. 1907-ben építette az iskolát a dunapentelei előljáróság. | |
| 1955-05-10 | A sztálinvárosi múzeum története | 1951. dec.29-én megnyílt az első helytörténeti kiállítás,
ideiglenesen a húsztantermes iskolában... | |
| 1955-03-04 | Új, állandó kiállításra...(kishír) | ...készül a múzeum | |
| 1955-02-18 | Ankét a postán (kishír) | Míg 1951-ben négyen dolgoztak a postán, ma a Dózsa György úti épületben 84 alkalmazottal üzemelnek... | |
| 1954-12-21 | A "Sztálinváros" negyedik születésnapjára | Lombos Ferenc, a Sztálinvárosi Pártbizottság első titkárának írása a város újságjának négy évéről. | |
| 1954-10-12 | Költözik a múzeum (kishír) | A múzeum új otthona a volt Mérnök-klub helyén lesz.
| |
| 1954-10-12 | Van zeneiskolánk | Új helyiséget kapott a Görbe utcában | |
| 1954-10-08 | Megalakult a Hazafias Népfront Sztálinvárosi Bizottsága | Nagygyűlés a Bartók Béla Kultúrházban. Beszámoló | |
| 1954-08-20 | Üzemben a Sztálin Vasmű első martinkemencéje. | A Kohó vatásáról. Az első csapolást végzők. | |
| 1954-08-03 | A Sztálinvárosi "Vörös Csillag" TSZ-ben | Egy termelőszövetkezet története. | |
| 1953-08-07 | Egészséges sportpályákat! | Sztálinvárosban már tömegsporttá fejlődött a kézilabda. | |
| 1953-08-07 | A gépi vakolás elterjesztéséért | Szlipcsevics István, a sztálinvárosi építkezés sztahanovista kőművese rést vett a budapesti kőműves konferencián. Kísérleteiről, brigádjáról. | |
| 1953-06-09 | "Ne feledd, hogy kommunista vagy..." | Egy brigádvezető története. Hegedűs János válságának története. | |
| 1952-11-12 | Huszonötéves a tűzálló gyáregység | 1952. nov. 7-től termel a gyár. | |
| 1952-11-11 | A Tűzállótéglagyár egy éve | Az építekezést 1951 őszén kezdték... | |
| 1952-06-03 | A vastermelés története | Az őskortól a nagyolvasztóig | |
| 1951-12-18 | Sztálinvárosnak négyezer éves múltja van | A Sztálinvárosi Múzeumról... | |
| 1951-12-04 | Határidő előtt befejezik a mozigépházat. | A mozigépház kőművesmunkáit december 8-a helyett december 5-én befejezik. | |
| 1951-10-02 | A Közlekedésüzemi Tervező Vállalat tervszerütlenül tervez | A posta építéséről. | |
| 1951-09-18 | Tervünk elsőszülötteje, a mi Pentelénk | Milyen is a mi Dunapentelénk? Visszaemlékezés 1951-ből. | |
| 1951-08-28 | Hogyan folyik a régészeti ásatás? | Több mint négy hónapja tart a rendszeres régészeti ásatás a Vasmű területén. Ez idő alatt 500 sír került elő, eddig ebből 35 sírt ástak ki. | |
| 1951-08-22 | Működik a Vasmű első gépe | A Mechanikai javítóműhely első működő gépe egy szovjet légkalapács. | |
| 1951-08-22 | Felavatták az Üzletházat | 1951. augusztus 18-án, délután 5 órakor avatták fel az épülő Dunapentele első üzletházát. | |
| 1951-08-14 | Már szerelik a gépeket | A Dunai Vasmű mechanikai javító üzemének a gépeit szerelik. | |
| 1951-06-12 | Dunapentele az őskorban | A kutatások szerint először a bronzkorban telepedett meg ezen a területen ember. | |
| 1951-05-29 | Az épülő tanácsház tornyában helyezik el a múzeumot | A közeljövőben múzeum létesül. Már hónapok óta folynak a tudományos előkészítő munkák. | |
| 1951-05-22 | Megalakult városunk tanácsa | Május 18-án került sor az alakuló ülésre. Részletes leírás, és névsor. | |
| 1951-05-22 | Megindult a "Dunai Vasmű Építője" előfizetés-gyűjtési kampánya | Mindjárt az első órákban több mint kétezer dolgozó fizetett elő a lapra. | |
| 1951-05-08 | Már épül szocialista városunk hatalmas rendelőintézete | Hatalmas, háromemeletes, köralakú épületet terveznek. | |
| 1951-05-01 | A kenyérgyár | Május 1-én már az új város kenyérgyárában sült kenyeret esszük. | |
| 1951-03-06 | Mozit kapott Dunapentele | 1951. február 21-én volt a megnyitó. Az első film: Kárhozottak összeesküvése. | |
| 1951-02-27 | A vasútépítők már az új városba is bevezették a vágányt! | Tizenöt nap alatt 20.000 köbméter földmunkát végeztek el. | |
| 1951-02-20 | Orvosi rendelés: 5-7ig | És ami ezalatt történik. Nincs kifőzött injekcióstű, váratják a levetkőztetett betegeket. | |
| 1951-01-09 | Segítsetek életre kovácsolni újabb fegyverünket, a "Dunai Vasmű Építőjé"-t! | A Szabad Nép üdvözölte a Vasmű építkezésének lapját. | |
| 0195-02-10 | Nyolcéves a taxi-részleg | Az AKÖV sztálinvárosi taxi részlege az elmúlt héten ünnepelte fennállásának nyolcadik évfordulóját. | |
| | Vértanú orvosok | Szent Pantaleonról, Dunapentele névadójáról, aki Dioklecián császár
háziorvosa volt. (Ismeretlen forrás). | |
| | A százlábú híd | A kétnyílású és 6 lábú vasbeton híd építéséről(melyet nem fejeztek
be), és a 6 nyílású 14 lábú hídról ( éppen csak elkezdték a munkát)
mely a Rácdombot és a Kálváriát kötötte volna össze.
Helyszínrajz.Kézirat. (fénymásolatban kapott anyag) | |
| | A Than Mór Ifjúsági Bélyegklub 15 éve | l982-1997. (Saját kiadású füzetük, brosúra) | |
| | Csurgai Horváth József: Az önkéntes tűzoltóság szervezése | 1890-ben alakult meg Dunapentelén az önkéntes tűzoltó testület.
(Ez az egyetlen mondat ami Dunapentelére vonatkozik. Nincs
kimásolva.) = 614 C 86 Csurgai Horváth József: A Székesfehérvári
Önkéntes Tűzoltó Egylet története. Székesfehérvár, 1998. | |
| | Dunaújváros sajtója | A Dunaújvárosi Hírlap és elődeinek időrendbeni felsorolása. Az
1950-ben indult városi lap név- és szerkesztő változásai. | |
| | Dunaferr üzemi lap | Dunaferr üzemi lap, megjelenik hetente, 1991 jan. 1-től.
Előzmény: lsd. az Üst-nél
Főszerk. 1991-1996 dec. ig. Stossek Mátyás
1996 dec.től-2001. ápr. 30-ig Szente Tünde
2001. máj. 1-től Eördögh Bertalan | |
| | K-Span Acélszerkezeti Tervező, Kivitelező és Forgalmazó Kft | A Kft 1989 dec. 5-én alakult. A vasmű részesedése 68, 5 %.A
társaság 36,5 millió forintos törzstőkével indul. Tagjai a
nyiregyházi Agrober, az Orosházi Állami Gazdaság és Hungaroinvest.
Amerikai K-Span acélszerkezeti építkezési módszer építési jogát
vásárolták meg. Francia alapanyagggal dolgoznak.
Ügyvezető id.: Drenyovszky András.
1991-től szerződés a német ASSCO céggel, épületállványozó rendszer
elemeinek gyártására, németek részére. | |
| | Dunaferr Acélszerkezeti Kft. | Megalakulás 1990. ápr. 1. A korábbi A kft. honlapja. Cégismertető: Lemezfeldolgozó gyáregység
azélszerkezeti üzeméből alakult, a 26 ÁÉV és a svéd SVT
részvételével.
Ügyvezető igazgató: Keresztes László
Tusják János
1991 máj-tól, a német ASSCO cég megbízásából épület állványozó
rendszer elemeit gyártja, amit a német cég visszavásárol | |
| | Dunaferr Tervező és Mérnöki Iroda | 1990 jan- ban kezdte meg működését a Dunaferr Tervező és Mérnöki
Iroda.berendezések tervezésére és szakértői munkára szakosodva.
Külső igények kielégítésére is szakosodtak.
1998 ápr. 3-tól szindikátusi szerződés a Londoni Kvaerner Metals
Overseas Holding Ltd-vel, ezáltal az 26, 8%-ban tulajdonosa lett a
Tervező és Mérnöki Irodának, cserébe külső megrendeléseket is
biztosít. Neve: Dunaferr Kvaerner Mérnöki Iroda
Ügyvezető igazgató: Fehéri Béla-1998-ig | |
| | Dunaferr Kvaerner Mérnöki Iroda | Megalakulását lásd a Dunaferr Tervező és Mérnöki Irodánál.
1998 tól szindikátusi szerződés az angol Kvaerner Metals céggel
tervezés, magas szinten, külföldre is. | |
| | Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft | 1991 márc. 1-én jött létre. Feladata: beruházás, karbantartás,
alkatrészgyártás, műszaki fejlesztés. Az Üzemfenntertás
gyáregységből alakult.
Ügyvezető ig: Pöstyényi Balázs 1996-ig
Szőnyi Zoltán
Csinády Gábor 2001.
Vidák Ferenc 2001. 05.01-től
László Ferenc 2001.08.től.01- | |
| | Dunaferr Lemezalakító Kft | A kft. honlapja. Ismertető a cégről: 1991 márc. 1-én alakult, a Lemezfeldolgozó gyáregységből.
Gyártmányai: Spirálcső, profil, tagos és lapradiátor.
100% -os Dunai Vasmű tulajdonú.
Ügyvezető ig.Markó István
Menyhárt Ferenc, 1993-tól, amikor
szerkezetkorszerűsítést hajtottak végre Kft-n belül.
Lantai Miklós 2001 jul 1-től
Menyhárt Ferenc 2002. nov. 1-től ismét ügyvezető ig. | |
| | Speciális Védelmi Intézet | 1991 márc. 1-én alakult a korábbi Iparszervezési Főosztályból,
Munkavédelmi Főosztályból, és HM tevékenységet végző
szervezetekből. A gazdálkodási igazgató irányítása alá tartozik.
Feladata: üzemrendészeti tevékenység, speciális védelmi
tevékenység,
munkavédelem, biztonságtechnikai tevékenység, munkakörnyezeti
műszeres mérések. Üzleti alapon végzi a szolgáltatásokat.
Vezetője: Medveczky Endre.
1997 okt. 1-től átalakult Dunaferr Védelmi Intézetté.
| |
| | Dunaferr Kereskedőház Kft | Első neve: Metalimpex-Dunaferr Külkereskedelmi Kft. 1991 jan. 1-től
Dunaferr Kereskedőház KFt. A Dunaferr kül- és belkereskedelmét
bonyolitja. Export-import, adás-vételi ügyletek, csereügyletek
lebonyolítása.
Ügyvezető: Gáspár Pál.
Enesey Attila
1991 dec. 2-án a Kereskedőház keretében megnyílik a Vámudvar.
Cél, hogy a város és környéke vámügyeit szolgáltatásként helyben
végezzék.
Uj ügyvezető 2002.03.01-től: Rózsa Ferenc. | |
| | ISD POWER Kft. | ISD POWER Kft. Energiaszolgáltató és Szolgáltató Kft. az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. egyik 100%-os tulajdonú leányvállalata. | |
| | Dunaferr ISOPLUS Építőipari és Kereskedelmi Kft | Átalakult az ISOPLUS Épitőipari Kisszövetkezet Kft-vé. 1991. márc.
1-től. Osztrák licence alapján gyártanak kohósalakból falazótéglát.
Ügyvezető ig: Kissné Bogó Julianna | |
| | Vasas Szakszervezeti Szövetség | A DV Vasas Szakszervezete 1991 jun. 20-tól DV Vasas
Szakszervezeti Szövetség néven működik. Megszünt a Szakszervezeti
Bizottság és főbizalmi testület. Jogutódja a Szövetségi Tanács.
Elnök: Felpéczi István
Bálint Mihály | |
| | Dunaferr Komplex Kft | Első lépésben Gondnoki Szolgáltató Intézetté alakult, 1992. jan.
1-én. Vezetője Burián Imre, Később Üzemeltető Intézet, majd
1998 jan. 1-től Komplex Kft néven szerepel.
Tevékenységi köre: szállodai szolgáltatás
egyéb kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
ingatlankezelés, forgalmazás, közvetítés
kertészet, növénytermelés
mosás, tisztítás
Ügyvezető ig.: Burián Imre. | |
| | Dunaferr PLAN Építőipari és Szolgáltató Kft | 1992. jun. 8-án alakult Budapesti székhellyel, ipari létesítmények
megvalósítására, beruházások szerelésére, tervezésére. Cél, hogy a
Dunai Vasmű minél nagyobb arányban vegyen részt magas és
mélyépépítő munkákban. Az alakulás a Dunaferr KGYV Hungaroinvest
Kft és a Dunai Vasmű részvételével kezdődött, de 1992 szeptemberére
már a Dunai Vasmű 100% tulajdonos.
Ügyvezető igazgató: Vörös Ottóné | |
| | Dunaferr FERROSTE Ipari és Kereskedelmi Kft | Járórácsok, lépcsőszerkezetek, pódiumok gyártására szakosodott kft.
1992. febr. 1-én alakult meg. Tulajdonosai: Dunaferr Rt,
Acélszerkezeti Kft, Stahlhandel Meiser KG. A DV tulajdonosi
részaránya: 10%
Tervek között szerepel, hogy új üzemet kell létesíteni,
fényáteresztő járórácsok gyártására.
Ügyvezető: Berényi László | |
| | Tűzállóanyaggyártó Kft | Tűzállógyáregységből alakult ki, 1990 febr. 1-én. 120 millió forint
tőrzstőkével kizárolagos DV tulajdonu a Kft.
1992-ben leállt a mészhidrát üzem.
Ügyvezető ig.: Asztalos András
Rácz Attila
Tamási István
Ortó János 2002.02.01-től. | |
| | ISD Portolan Kft. | A kft. honlapja. Cégismertető: 1992 január elsején alakult export-import szállítmányozási feladatok ellátására, fuvarozás lebonyolítására. | |
| | Számítástechnikai és Szolgáltató Intézet | 1990 okt. 1-én alakkult a Számítástechnikai Főosztályból.
A Dunaferr számitástechnikai renszerének összehangolása,
karbantartása, fejlesztése a cél. 1999-től átalakult, FerrInfo Rt
néven üzemel tovább
Ügyvezető ig.: Antali Károly
Bertich Rezső | |
| | Munkástanács Dunai Vasmű | A Dunai Vasmű Munkástanácsa, 1990. jan. 16-án alakult meg 42 fővel.
Elnök: Simon Ervin | |
| | A dunaújvárosi főiskolai kar története | A Dunaújvárosi Főiskola története (internetről). | |
| | Dunaferr DBK Kokszoló | 1993 jan. 1-alakult meg vegyesvállalati fomában 250 M Ft
tőrzstőkével.Osztrák tulajdon 30%, magyar tulajdon % 1000 főt
foglalkoztat.
Ügyvezető ig. Nagy Ferenc 2001-ig
Orova István 2001 máj. 18-tól. | |
| | Dunaferr Acél XXI Kft | 1996 jun. 30 án alakult meg az Acél-XXI Vagyonkezelő Kft, azzal a
céllal hogy az ÁPV Rt nyilvános, egyfordulós pályázatát elnyerje.
A pályázat eredményes lett, kidolgozzák stratégiájukat.
| |
| | Dunaferr Vámügynökség Kft | 1997jan. 1-től határozatlan időre alakult a Dunaferr Vámügynökség
Kft az 1991-ben alakult Vámudvarból. Célja, hogy házon belül
bonyolódjon az export-import tevékenység, de vállalaton kívüli
vámkezelést is vállalnak. Feladata még aszállítással járó
csomagolás, anyagmozgatás, raktározás is. Vámügyek intézése,
vámszakértő tevékenység.
Ügyvezető igazgató: Bodnár Sándor | |
| | SKINFIX Kft | 1993. aug. 19-től közös vállalata a Dunaferr Rt-nek és aSKINFIX
Verbandtechnologien GmbH-nak. Műanyagbevonatos táblalemezek
gyártására szakosodtak. A cél az volt, hogy a továbbfelhasznált
termékek aránya növekedjék. Ügyvezető ig. Tóth Imre.
Tóth László
Soós Csaba | |
| | ANSALDO Kft | 1993 szept.10 Horváth István a Dunaferr elnök vezérigazgatója és
Brunó Mussó az ANSALDO elnöke irta alá a szindikátusi szerződést.
A cél, hogy Tápioszelén gépipari elektromos termékeket gyártó
üzemet hozzanak létre. Többségi tulajdonos az ANSALDO, 1milliárd 80
millió forinttal, a Dunaferr és a KODA Rt pedig 570 millio
apporttal szállt be. | |
| | DSS-Nehézacélszerkezet-gyártó Kft | 1994 máj. 1-én alakult meg a DSS-Nehézacélszerkezet gyártó Kft.
Technológiai héttere a Fejlesztő és Karbantartó Kft bölcskei
üzeméből, valamint a KODA Rt tápiószelei üzeméből idetelepitett
gépek. Ügyvezető ig. Szabó János
Kosztyi János
1998-tól csődeljárás alatt. | |
| | Compferr Kft | A vasmű számítógépparkjának műszaki szakembergárdájából alakul meg
1990 dec. 21-én a Compferr Kft, a Dunai Vasmű és a Hungarian
Investment Management AB részvételével. Feladata az egyes
egységeknél üzemelő közép és nagyteljesítményű számítógépek
karbantartása, ill. szervízelése | |
| | Dunaferr FERROMARK Kft | A ft. honlapja. Cégismertető: 1990márc. 9-én alakult meg,20,6 millió forintos törzstőkével, a helyben keletkező melléktermékek, hulladékok tovább feldolgozására és értékesítésére. 100%-os vasmű részesedés.
Ügyvezetőig. Tóth László
Kissné Bogó Julianna. | |
| | Dunaferr Kikötő Kft | Megalakulása 1991 jan. 1 Kft-vé.A Dunaferr Rt tulajdona. 1
Miliió forint törzstőkével alapítják.
Tevékenységi köre, a kikötő üzemeltetése, vasúti és közúti
teherszállítás, szállítmányozás, rakománykezelés, raktározás,
közúti járműjavítás. és karbantartás.
Ügyvezető ig. Varga Imre
A Kikötőüzem történetét ld. ott. | |
| | Dunaferr Humán Intézet | 1993 márc. 1-én létrejön a Dunaferr Humán Intézet. Az intézet
célja, hogy olyan szervezetek alakuljanak amelyek a Dunaferr
részére szolgáltatás formájában biztositja az oktatási, képzési,
átképzési, műszaki információs igények kielégítését, valamint
vállalattörténetei feladatok ellátását. Az Oktatási Intézetből, a
Műszaki könyvtárból és a Gyártőrténeti Gyűjteményből alakult meg
korszerűbb formában.
Vezetője: Mádlné dr. Maár Ilona.
Móróné Zupkó Timea 2001 jul. 1-től | |
| | Dunaferr EMA-POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft | 1996 szept. 4-én alakult meg a Kft. a negyven éve működő erőmű
műszaki állapota fejlesztésre szorul. a megoldás az aerőmű
privatizációja. A TENNECO Energy és a Transelektro pályázott az
erőmű megvásárlására. és a Dunaferr Rt-vel, valamint az
Energiaszolgáltató Kft-vel megalakították az EMA-POWER Kft-t.
A cél jelentős beruházások elindítása volt, a megnövekedett
energiaigény kielégítésére.
Ügyvezető ig. Gregory L. Bafalis
Aranyos József | |
| | A Móricz Zsigmond Általános Iskola története | Történet. | |
| | Dunaújvárosi autós zsebkönyv | A Magyar Autóklub Dunaújvárosi Szervezetének zsebkönyve.
Története a megalakulástól 1979-ig. A dunaújvárosi csoport 1965.
febr.16-án alakult. A helyi csoport elnöke dr. Illyés József,
titkára Miskolcczi Miklós. Tájékoztató a szolgáltatásokról,
kedvezményekről, amely a klubtagokat megilleti. | |
| | Városi Könyvtár Dunaújváros 1970-2000 | Kronológia. | |
| | Gárdonyi Géza Általános Iskola története | Lezárva: 1999. december | |
| | Dózsa György Általános Iskola története | Lezárva: 2000. november | |
| | A Dunaferr Lőrinci Hengermű Kft története | 1963. jan. 1-től kerül szervezetileg a Dunai Vasműhöz, mint az
egyik gyárrészleg. A Lőrinci Hengerművet 1949-ben alapították
Budapesten Kispest és Pestszentlőrinc határán. Itt működött a
Lipták gyár, mely 1927-ben megszünt. A Lőrinci Hengerművet eleinte
ideiglenes üzemnek tekintették, amig a DV-ben nem gyártanak
durvalemezt. A hengersor azonban hamarosan a diósgyőri termelés
négyszeresét adta.
1982-től a Dunai Vasmű leányvállalatakét önállóként működik a DV
csak Felügyelő Bizottsági tagot delegál.
1990 jan. 1-től Kft.
1994-ben a termelés megorpan, 70 fő elbocsájtására kényszerülnek.
1997-től a londoni Externál Ltd tulajdonába kerül az üzem 49%-a,
ex 1999-től már 75,5%.
Ügyvezető ig.:dr. Dutkó Lajos | |
| | Lőrinci Hengermű | A Lőrinci Hengermű történetét ld. a Dunaferr Lőronci Hengermű
történeténél. | |
| | Vízimolnárok | A VIII. század eleje óta egyre szaporodó dunai vízimalmok a század
második felére Dunapentele megélhetésének egyik fő forrásává
váltak. A helyi molnárok 1748 óta megyei engedéllyel leánycéhet
(filialét) alapítottak.
1770-ben már 10 hajómalmuk van, számuk 1840-re 21-re fog emelkedni.
Céhükre azonban a székesfehérvári német molnár céh német nyelvű
szabályzatot kényszerített, s keményen adóztatta a malmokat, majd
"engedetlenség" címén - elméletileg - felfüggesztette a leánycéh
működését. Válaszul a dunapentelei malmosok és molnárok 1779.
augusztusában önállóságot és magyar nyelvű szabályzatot kértek a
főispántól. Kérésükből 1793-ban csak az utóbbit teljesítették.
1798-ban igazi függetlenségi "harc" kezdődött, s pár év múlva
végleg elszakadtak az "anyacéhtől" s önálló céhekbe tömörültek.
(908 B 77 Bóna István: Dunapentele története a honfoglalástól a
19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont
adatok alapján . Dunaújv. Intercisa Múzeum, 1991. 26.p.)
1805-ben - mivel királyi rendelet is lehetővé tette - a
dunapentelei molnárok saját privilégiumért folyamodtak a
vármegyéhez. Megalakult a dunapentelei dunai molnárok céhe. A céh
pecsétjén a következő felirat olvasható:
MOLNAR.PETS(ET).DUNA.PENTELE. A pecsétkép álló oroszlánalakoktól
közrefogott stilizált hajómalmot ábrázol.
A céh előljárói 1820-ban: Nagy Imre céhmester, Lehoczky József,
Szüts Mihály atyamester, Kováts József alcéhmester, Szabó János,
Kováts József öreg céhmester, Lehoczky Antal | |
| | Tüzihorganyzó üzem | A Tűzihorganyzó üzem 1973 novemberében kezdte meg működését.
A máig a legnagyobb kádmérettel rendelkező üzem 104 fővel dolgozik.
Az üzem az Acélszerkezeti Kft-hez tartozik.
Egységvezető: Göblös Ottó. | |
| | FerrInfo Rt története | A FerrInfo Rt Informatikai Fejlesztő, Szolgáltató és Tanácsadó
szolgáltatást végez. a Számítástechnikai Intézet jogutódjaként jött
létre 1999 aug. 1-én. Koordinálja és fejleszti a Dunaferr
információs rendszerét. Kiemelt feladatuk volt a 2000. év
információs problémájának nmegoldása, a SAP R/3 rendszer
bevezetése.
Ügyvezető ig.: Horváth Ferencné
Székely Attila 2001- | |
| | Qualitest Laboratorium Kft. | A kft. honlapja. Ismertető: A Qualitest Kft alapította két társtulajdonossal 1999 jan, 1-én.167
fő vel éves 800 millió forintos forgalmat bonyolítanak. A Qualitest
Kft Minőségügyi ill Anyagvizsgálati, Környezetvédelmi Diviziójából
jött létre. A hazai és a nemzetközi szabványoknak megfelelő
anyagvizsgálat, ill. minőségellenőrzés a kohászatban, a feladata.
Ügyveyető ig.: Bocz András. | |
| | Műszaki Könyvtár /Dunai Vasmű/ | 1951-ben már javaslat készül műszaki könyvtár felállítására
Tetmayer Alfréd NEB főosztályvezető személyében. Mérnökök,
technikusok részére lehetőséget kell adni a szakmai
felkészültséghez, továbbképzésre. Induló állomány 40 könyv, 3
szakfolyóirat. Együttműködtek az Országos Műszaki Könyvtárral.
1961-ben a könyvtáros Koronczay Béla volt.
1981-ben felújították a könyvtárat. Az állomány ekkor 25000 kötet
könyv. 4500 folyóirat. 1986-ban Közművelődési Osztály címen
összevonják a Műszaki Könyvtárat | |
| | Dunaferr METAB Kft | 1988 aug. 16-án írták alá az alapító okiratot a METAB Kft az első
osztrák-magyar vegyesvállalat létrehozására a Dunai Vasmű életében.
Tulajodonostársak a Metalimpex és Hans Taborsky osztrák vállalkozó.
Az üzem telepítése a DV területére 1989-90-ben történt.
Az 1990 III. negyedévtől működő üzem célja a a lemezfeldolgozás
korszerűsítése, és segitség az ipar szerkezeti átalakításában.
1994-től többségi tulajdonos a A Dunaferr
ügyvezető ig.: dr Szemicsek Sándor
Tóth László | |
| | A dunapentelei zsinagóga | A dunapentelei hitközség alapításának időpontját homály fedi, de a
Magyar Nemzeti Múzeum őríz egy nagyon becses s azelőtt a
dunapentelei postaépületbe befalazott emléktáblát, amelynek
tanúsága szerint Dunapentelén már a rómaiak idejében, Kr. u. III.
században is volt zsidó hitközség. A szájhagyomány szerint
Dunapentele első zsidó lakosa egy proselyta volt, akinek személye
körül egész mondakör kerekedett.
A hitközség múltjával Kramer Simon: A dunapentelei zsidó iskola
története c. munkája foglalkozik. Ebből kitűnik, hogy a XIX. sz.
elején már 15-20 zsidó család lakott itt, akik 1833-ban
létesítettek a Chevra Kadisát. (Chevra Kadisa. Szent egylet. A
zsidóság egyik legősibb intézménye. Fő feladata a halottak
eltemetése, így a temető a tulajdona, s a temetésekre vonatkozó
eljárások az ő hatáskörébe tartoznak. Legtöbbször betegeket és
szegényeket is támogat. Minden hitközség vallásos kötelessége, hogy
alakulása után alakítsa meg mindjárt a Chevra Kadisát is./Zsidó
lexikon 168.p./) | |
| | Kálvinisták Dunapentelén | Nagy sérelem érte az első letelepedés emlékét nevében ma is őrző
Magyar utca lakosait vallásuk miatt, tudniillik a protestáns
egyházhoz tartozó kálvinisták voltak. Az új lakosok imaházat
(oratóriumot) építettek Pentelén, pap tartásában, torony nélküli
templom felépítésében, használatában megakadályozták őket, ugyanis
Padányi Biró Márton, a veszprémi káptalan vikáriusa mint Fejér
megyét - a veszprémi római katolikus püspökség részéről -
egyházilag felügyelő személy panaszt emelt ellenük, mivel korábban
a helysáégben nem volt protestáns templom.Az 1681. évi XXVI.
törvénycikk szabályozta azon települések körét, ahol protestáns
vallásgyakorlat lehetséges volt. Mivel 1681-ben Pentelén a
keresztény felekezetek közül a szerb ortodox egyház működött, ezért
a protestáns hivatalos vallásgyakorlat Pentelén a rendelet
hatókörébe ütközött. A közgyűlés ezért eltiltotta a kálvinistákat
az oratórium használatától. De az új lakosok tovább próbálkoztak: a
következő évben új 100-150 főt befogadó kis templomuk fala már
állt, a templom folytatásában tervezett tanítólak is épült. Az
építkezés azonban a helytartótanács többszöri eltíltása miatt nem
fejeződött be. Lehetetlen helyzetük miatt fokozatosan elhagyták a
települést. 1738 után már nem hallunk róluk Pentelén.
(He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV., 2000.
121-122.p.) | |
| | Egyletek, egyesületek a XIX.sz. végén és a XX.sz. elején | 1870. jan. 18-án alakul meg a település első, polgári értékeken
alapuló és azokat kifejező kulturális egyesülete a Dunapentelei
Kaszinó (Casinó) Társaság. Cél: Társas összejövetelek által
"szellemi foglalkozást, okulást, úgy szintén tisztességes
időtöltést és kedélyes mulatságot szolgáltatni". Alapító tagok:
Rosti Pál, ifj. Ujvári József, Kohn Rezső, Tichy Jakab, Szép Antal.
Tagjainak száma az 1870-es évek közepén megközelítette a 80 főt.
(He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk.,
2000. 169.p.)
1870-ben részt vett Rosti Pál a Dunapentelei Casino Társaság
megalapításában, melynek alapszabálya többek között kimondja:"...a
dunapentelei casino t. tagja csak becsületes, nemes magaviseletű
férfiú lehet, különben minden rang, állás, nemzetiség vagy vallás
különbség nélkül".
(OT 910 R 87 Rosti Pál 1830-1874. Bp. Magyar Fotográfiai Múzeum és
Balassi Kiadó, 1992.57-58.p.
1872. okt. 1-én megalakult a Dunapentelei Önsegélyező Egylet. Ezt a
helyi iparosok, kereskedők, azok segédjei alapították, és a kezdeti
szocialista munkásszervezkedés egyik formája volt. A tagok száma
257 fő volt. A hatóságok csak 1874. márc. 17-én adják meg az
egyletnek a működési engedélyt, de 1876 végén már arról volt szó,
hogy likvidálják. 1878 tavaszán az önsegélyező egylet felszámolás
alatt állt.
(He + Kolcs. 943.9 F 36 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfvár,
Fejér Megyei Levéltár, 1975. 173.p.)
1872. dec.17-én megalakították a Dunapentelei Molnár
Ipartársulatot. Elnök: | |
| | A kikötő története | A Kikötő építését 1951-ben kezdte meg a Vízműépítő Vállalat. Tasson
keszonokat gyártottak leúsztatták a Dunán, és a kikötői partfal
vonalára állították, majd a fenékre csusztatták. 1954 jún. 1-én
adták át a forgalomnak 2 db 6 tonnás portáldaruval. A vasművel
vasút köti össze. 1957. januártól a Szállító Gyáregységhez tartozik
igazgatásilag. 1956-ban jeges árvíz rongálta meg a rakodó teret.
Megsűlyedt a talaj, emiatt csökkentették a tárolható
ércmennyiséget. 1968-tól lecserélték a régi portáldarukat, nagyobb
teljesítményűre. Átalakulását lsd. Dunaferr Kikötő Kft-nél. | |
| | A Szállítómű története | 1950-ben a Pusztaszabolcs-Paks vasútvonalból leágaztattak
Dunapentele állomásra egy sinpárt. Ezt vezették be a gyár kijelőlt
helyére.1951-ben az első vonatszerelvény Bebrics Lajos közlekedési
miniszterrel a gyár területére érkezett. Ez a megálló a mai
Béke-téri kapu közelében volt.
1952-ben Népgazdasági Tanács utasítására létrehozták a Sztálin
Vasmű Szállító és Raktározó Üzemét 1952 júl. 1-i
bejegyzéssel.Feladata a vasmű üzemeinek ellátása vasúti, közúti és
vizi uton. A Dunai Vasműnbelül 5 pályaudvar működik. Ezért kellett
1953-ban létrehozni a VASMÁV üzemfönökséget, mely a vasműn belüli
vasuti szállítást felügyeli.
1961-ben szerkezeti átalakulás folytán megalakul a Szállító
Gyáregység, és megszünik a VASMÁV. A vasuti szállitás 29 db
gőzmozdonnyal és 5 db dieselmozdonnyal történt. 1980-ra diesel
mozdonyok szállítanak csak. 1979-től Szállító Gyáregységgé alakul,
1991-től, az Acélmű Kft felügyelete alá kerül, mint Szállítómű, a
Kikötő önálló Kft lett.
1999-től a közúti szállítás a Logisztikai Kfthez került. | |
| | A Kokszoló története | A Kokszolómű I. blokkjának ünnepélyes átadása 1956 jul. 8-án volt.
Az üzem szénelőkészítőből, kokszolói kamrából és a vegyi üzemekből
áll. A mecseki szénbányák bányászatára épül. A kokszolóblokkokban
1200 C fokra hevítik a kamrákat, csapoláskor itt keletkezik a
kohókoksz. A II. blokkot 1960. 07.02-án, a III. számut 1986-ban
adták át.
A kokszolói kamragázt is hasznosítják. A város lakásaiba kerül,
majd 1958-tól Budapestre is.
A vegyi termékek gyártása 1958-ban a kénnel kezdődött.
1959-ben kátrányüzem kezdte meg termelését.
1962-re elérte a tevezett termelési szintet, évi 150 ezer tonna
háztartási kokszot is gyártottak, naftalin, fűtőolaj,
finomvegyszerekkel együtt.
Széles skálát mutat a vegyi üzem termelése.
1961-től a SZU-ból megérkezik az első szállítmánydúsitott
vasércből. melynek Fe tartalma 57%.
1961-ben salakhabosító üzemet adnak át. Építőipari célokat szolgál. | |
| | A Kohó története | Az első nyersvascsapolás 1954 febr. 28-án történt L. Szász
Antal sztahanovista munkás segédletével. A Martinkemencék
elkészültéig tömbökben tárolták a nyersvasat. 1954 év végéig két
kemencét adtak át. Nyersvasat, majd acélnyersvasat gyártottak.
Az ércelőkészítő üzem 1955-ben, a darabosító üzem 1956 szept.-ben
kezdett üzemelni. A nyersvasgyártás melléktermékeként kohósalakot
állítanak elő.
1957 okt. 19-én átadták a II. nagyolvasztót.
A hatvanas években fejlesztések tévén a kohótérfogat növelésével,
korszerűbb technológiával, nött a nyersvasgyártás.Megvalósult az
olajbefúvás, csökkent a vas mangántartalma
A hetvenes években állandó hohótérfogat növelés jelentette a
termelés növekedését.
A nyolcvanas években is folytatódott a 4-5 évenkénti kohóátépítés.
Uj tömörítő építését is tervezték, de a végén a meglébő bővítése
mellett döntöttek. | |
| | A Meleghengermű története | A meleghegermű feladata, hogy az acélműtől kapott öntecsekből bugát
és lemezt hengereljen. Építésére 1952-től készűltek, de végleges
döntés, csak 1957-ben született. Szovjet tervek alapján készült.Az
üzemet 1960júl. 17-én avattak fel, Kádár János jelenlétében. A
termelés megindult, noha a tolókemence még hiányzott. Ez a 70-es
években épült meg. A kezdeti termelési nehézségeket az ismeretlen
technológia és a rossz karbantartás is okozta. 1987-ben elkészűlt
az I. tolókemence is.
1989-től elkészült a coil-box telepítés, ez új viszintes
hengerállvány, végén ollóval, revétlenítő rendszerrel.
A meleghengermű termelése 60%-át külföldre irányítják.
1991-től az Acélművek Kft tagja. | |
| | A Hideghengermű története | A kormány 1957-ben hagyta jóvá a hideghengermű beruházási
programját.Az alapozási munkák 1959-ben kezdődtek. Szovjet mintára
a Gipromez volt a tervező-250 ezer tonnás teljesítménnyel
számoltak.10 főhatóság vett részt a kivitelezésben. 1960-ban
létrehozták a Hideghengermű gyárrészleget. A gyárrészleg segíti a
tervezést és a kivitelezést. 1963-ban összevontás, majd 1964-ben
ismét szétválasztották a Hideg és Meleghengerművet.
1965. júl. 4-én ünnepélyes avatás. Vezető: Szalay Géza.
1968-ra érte el a tervezett 250 ezer tonnát a termelés.
1973-75-ig egyedül itt alkalmazták a japántól átvett DH /Dolgozz
Hibátlanul/ munkamódszert.
Részlegei: Pácolóüzem
Hengersor
Hőkezelő üzem
Üzemfenntartás -1977-ig
Profilsor
Spirálüzem /1971-től Lemezfeldolgozóhoz csatolták/
Onozó üzem /1985-től megszünt/
1991-től a Meleghengerművel az Acélművek Kft része
1991 dec 31-től megalakul a Dunaferr Woest Alpin KFt. | |
| | Tűzoltóságunk története | Dunapentelén az önkéntes tűzoltó egyesület megalakulásának ideje
1889. febr. 9. A megye első számú tűzoltó őrsét 1950. okt. 1-én
szervezték meg Dunapentelén. Az őrs vezetését Simon János
szakaszvezetőre bízták, őt 1951-ben Vas József tűzoltóhadnagy
váltotta fel. Az őrsparancsnokságok beosztottjai fel voltak
készítve a vállalatoknál keletkezhető tüzek gyors és szakszerű
eloltására. Az üzemek területén rendszeres járőrszolgálatot láttak
el. Az általuk észlelt legkisebb szabálytalanságot is
megszüntették, melyek tűz keletkezését okozhatták volna.
Az őrsparancsnokságok közel egy évtizedig működtek. Feladataikat
először az instruktori szolgálat, majd később a vállalati
tűzoltóságok vették át. Ez alól kivétel lett a dunaújvárosi őrs,
melyet járási tűzoltóparancsnoksággá szerveztek át. A vasműnél
pedig létrehozták a vállalati tűzoltóságot. Instruktori szolgálatot
szerveztek a papírgyárban és a Dunai Vasműben. Ez az 1970-es évek
közepéig működött.
Az Adonyi járást 1957-ben szüntették meg, helyette Dunaújváros lett
a járási székhely.
A dunaújvárosi járásban az önkéntes tűzoltók száma: Adony 24,
Besnyő 16, Perkáta 16, Beloiannisz 12, Iváncsa 12, Ercsi 20,
Ráckeresztúr 16, Előszállás 20, Baracs 16, Nagykarácsony 12,
Kisapostag 12, Mezőfalva 20, Nagyvenyim 12, Pusztaszabolcs 20.
Összesen 244.
A Magyar Tűzoltó Szövetség 1992. évi választmányi ülésén az
elnökségbe került megyénkből Kovács László a Dunaferr Létesítményi
Tűzoltóságtól, aki ma is alelnöke az országos szövetségnek. | |
| | Dunaújváros oktatásügye | 1951 őszén nyitotta meg kapuit az első óvoda. 1951. szeptember
közepén nyílt meg a 20 tantermes általános iskola (ma Vasvári Pál
Általános iskola)... A városi oktatás története. | |
| | Dunaújváros építészete (1950-1989) | Történet. | |
| | Képzőművészetek | Sztálinváros - Dunaújváros - Képzőművészet. Kulturális intézmények.
Képzőművészek a városban. Közterek képzőművészete. | |
| | A közművelődési intézmények története | Könyvtár, színház, zene, művészetek. | |
| | Színház | A Bartók színházi rendezvényeinek, a bemutatószínpadnak a története
341-343. oldalon. Az Ostor együttes története, a PONT Színjátszó
Együttes története röviden a 344-345. oldalon. | |
| | Adatok Dunaújváros sportéletének történetéből (1950-1990) | Történet. | |
| | Emberformálás Makarenko korában | Tanulmány. | |
| | A kórház története | Dunaújvárosi Kórház. | |
| | A múzeum első tíz esztendeje | A 2001-es múzeumi tanácskozás egyik előadása. | |
| | Az Öntőde története | 1951 oktoberre készült el a vasmű első gyárának laboratóriuma, hogy
megkezdődhessen a szürkevas és az acélminták vegyelemzése.
1951 nov 7-én adták át az öntödét, ünnepélyesen, ahol
kupolakemncéből öntöttek nyersvasat. A csapolónyílás kibontását
Borovszky Ambrus végezte.
Az Acélmű és a Kohó átadása után kokillák és acélöntecsek gyártását
végezték, állandó mostoha körülmények között. Állandó káros
nyomelemek és szilikózis veszély fnyegette a dolgozókat.1959-ben
üzemszerű munkává fejlődőtt a héjformázás. 1962-ben már Ozd részére
is gyártottak salaküstüket.
A FAM átadásakor megszünt az acélöntecsek gyártása, megcsappant a
munka az öntődében
A köponti Karbantartáshoz csatolták az üzemet, és egyedi termékek
gyártására, kéziszerszámok pótlására szakosodtak.
1981-ben már csak 2 öntőmester és 13 mesterszakmunkás dolgozott az
öntődében.
1986-ban felmerült az öntöde modernizálásának problémája.
Az öntődei sorbarendezés keretében a szállitást korszerűsitették,
átépítették a lágyítókemencét, és végre a környezetvédelemre is
fordíthattak energiát. Megvalósították a Triplex öntecsgyártást.
A privatizációk és a magánöntődék ártottak az öntőde fejlődésének.
Ma már szinte csak egyedi műveket gyártanak. | |
| | A Tűzállóanyaggyártó története | 1952 nov. 7-én adták át az üzemet. az első öntésből készült
emléktéglákat adtak át a vendégeknek. Azzal a céllal épült a gyár,
hogy a Siemens Martin kemencék belső burkolásához szükséges
téglákat biztosítsák. Már az üzem átadása után kiderült, hogy a
szilikon tégla erre alkalmatlan, fel kell javítani az alapanyagot,
hogy burkolni lehessen vele. 1953-ban már önálló vállalatként
üzemel. 1953-ban már üzembe helyezik a laboratóriumot, fizikai
kémiai vizsgálat alá vehetik a gyártott téglákat.
1959-ben ismét a Dunai Vasműhöz csatlakozik az üzem, és műszaki,
technológiai fejlesztést hajtanak végre. Gépesítik a kéziformázást,
az anygamozgatást, átépítik az alagutkemencét.
1960-ban a plasztikus technológiáról áttérnek a félszáraz
technológiára.
1965-től elkezdik a saválló téglák gyártását a Salgótarjáni
üveggyár és a hideghengermű részére.
1970-ben a FAM megindulásával 40 celsius fokkal növelni kellett a
csapolási hőmérsékletet. Igy bevezették a monolitikus üstbélés
gyártását. Ehhez belga homokra volt szükség. ez drága, szállítása
körülményes volt. Megpróbálták kiváltani cseh és osztrák homokkal.
Kisérletek után megszületett a hazai tűzállótégla nagy
aluminiumoxid tartalommal.
1975-től FloCon cégtől licence alapján tolózárgyártás kezdődött
1984-ben új tűzálló sajtolóprést állítottak üzembe.
1990-ben Kft-vé alakult az üzem. | |
| | A Kokszvegyészeti gyár története. | 1956júl. 8-tól üzemel a kokszoló és ezzel egyidejüleg megkezdődött
a vegyi termékek gyártása is.
1957-től a kamragáz tisztitásával megkezdődött a gázfűtési program
a városban és és a gázszállitás terve Bp. felé.
1957-ben átadták a a Gázkondenzációs üzemet. Az üzemben a kamragázt
lehűtik, összegyűjtik a vizet és a kátrányt és ebből
ammóniaszulfátot gyártanak. 1960-ig ennek nagy szerepe volt a
nitrogén műtrágya előállitásában.
A benzolkinyerő üzemben kamragázból kátrányt és ammóniaszulfátot
nyernek. Ebből naftalint és benzol száramzékokat gyártanak.
A Gáztisztitító üzem a Kénüzemből
a Távgázüzemből és
a Városi Gáztisztitó üzemből áll.
A Kénüzem 1958-tól üzemel "Dunakoll" mezőgazdasági célra kolloid
kenet gyártott n1969-ig. Gyártását 1987-ben állították le az arzén
jelenléte miatt.
A Távgázüzem 1962-óta szállitja a gázt Bp-re.
A Városi Gáztisztitó üzem 1958-óta üzemel. Két 150 ezer köbméteres
gáztartály tartozik az üzemhez.
A konverter helyigénye miatt 1977-ben leállították működését és a
város részére a távgáz üzemből vették a gázt, 1979-ig amikor
megvalósult a földgázprogram.
A Desztillációs üzemek a nyerskátrány és a nyersbenzol
feldolgozására épült.
A Kátrányüzem: naftalin, mosóolaj, fatelítőolaj, fenololaj,
könnyűolaj kinyerése. Szurok, kátrány útépítéshez.
Ipari biológiai szennyvíztisztitó üzem átadása 1986-ban a hulladék
viz megtisztítására.
1987-ben ujra városi Gáztisztitó üzem. | |
| | A Lemezfeldolgozó gyáregység története | A 338/1964. sz. vezérigazgatói rendelet nyomán alakult meg a
Lemezfeldolgozó gyáregyeség a melegen ill. hidegen hengerelt
termékek további feldolgozására. Az ötletetet a bp-i Rostalemezgyár
Dunaújvárosba telepítése adta, 1963-ban.
A gyáregység ünnepélyes átadása 1964. febr. 8-án volt.
1964 márciusában elkezdődött a spirálisan hegesztett csövek
gyártása, júniusban már nyitott és zárt profilokat is gyártottak.
A spirálcsöveket kőolaj, gáz, vegyi vezetékek résyére gyártották. A
profilok megjelenése a járműiparban és az építőiparban jelentős.
A" CS" jelű könnyűszerkezet prototipusa 1963-ban készűlt el,
rohamos fejlődés után a hetvenes években visszaesett az érdeklődés
iránta.
1966-ban szerződést kötöttek Pálhalmával, az elitéltek
foglalkoztatására és szakképzések megszerzésére. A II. sz
acélszerkezeti csarnok átadása Sándorházán 1966. nov. 1-én volt.
1967-ben acéllemez radiátor gyártó sort telepítettek a
gyáregységben, német, és svájci gépeket vásároltak.
1968-tól a raditárok széria gyártása kezdődött.
1973-ban átadták a nagy teljesítményű horganyzóüzemet. 1968-tól már
működött a vasműben egy horganyzó kád, de kis mérete miatt nem volt
alkalmas acélszerkezetek horganyzására.
1979-től megindult a CLASP könnyűszerkezetes építési rendzer
gyakorlati alkalmazása, gyermekintézmények, orvosi rendelők,
uszodák építésére.
1980-tól könnyűszerkezetes családi háyak építése kezdődött a
soproni fagazdasággal együttműködve. a DV-6XM szerkezet magas
tetős, a DV-12XM kis tetőlejtésű épületek gyártására szolgált.
A villamos távvezetékek gyártása 1975-től indult Sándorházán.
1986-ban átadták a 6. profilsort.
1987-ben két új radiátortipust kisérleteztek ki, az olajradiátort
és a lapradiátort. Gyártásuk 1988-89-ben kezdődött.
1989-től revétlenitőt és festődét adtak át,.
1988-ben megalakult a METAB Kft.
1991-ben a Lemezfeldolgozó gyáregység, Lemezalakító Kft-vé alakult. | |
| | A papírgyár története | 1951. nov.
Az Országos tervhivatal határozatot hoz egy 20 ezer tonna/év
kapacitású szalmacellulózgyár előtervének elkészítésére.
1952. szept.
Jóváhagyják a gyár beruházási programját.
1953. dec.
Határozat jelenik meg a gyár rakamazi telepítésére.
1954. okt.
Megalakul a Rakamazi szalmacellulóz Kombinát, mint önálló
beruházási vállalat.
1954. nov.
Elkészül a telepítési terv Rakamazra.
1955. jún.
Elkészül a gyár tervfeladata.
1955. júl.
A Könnyűipari Minisztérium a gyár új telephelyéül Sztálinvárost
jelöli meg.
1956. szept.19.
Megkezdődik a sztálinvárosi szalmacellulózgyár építése. Az első
kapavágást Nagy Józsefné könnyűipari miniszter teszi meg.
1956. szept. 29.
Jóváhagyják a Sztálinvárosra adaptált beruházási tervet.
1956. nov.
Az építkezés leáll. Két évig csak állagmegóvási munkát végeznek.
1957. jan. 1.
A gyár neve: Dunai Szalmacellulózgyár.
1958. okt.
A kormányzati szervek a beruházás folytatását rendelik el.
1958 végén
Ut és vasút építésével folytatódik a beruházás.
Nyugati hitel igénybevételével az áttervezett technológiához
szükséges új gépeket rendelnek meg.
1960.
Befejeződnek a külső építési munkák. Kiosztják az első 200 lakást
a gyár dolgozóinak.
1961. júl.23. - 1962. jan.23.
Megérkezik az 1958-ban megrendelt gépek zöme.
1961. közepe
Megkezdődik a gépek szerelése.
1962.
Döntés születik a már korábban is Dunaújvárosba tervezett
papírgyár, valamint egy évi 14 000 tonna teljesítményű facsiszoló
üzem építéséről.
1962. máj.10.
A Könnyűipari Minisztérium Iparfejlesztési Főosztálya aláírja az
engedélyokmányt egy író-nyomó papírgyár létrehozására, a Dunai
Szalmacellulózgyár bővítéseként.
1962. közepe
A 26.sz. Állami Építőipari Vállalat megkezdi a 788 millió
forintos költségirányzattal épülő papírgyár kivitelezését a
facsiszolóüzem alapozási és betonozási munkáival.
Megkezdődik a munkásszálló építése.
1962. negyedik negyedév
A vegyszerregeneráló üzembe helyezése a szalmacellulózgyárban.
1962. szept. 3.
Megkezdődik a próbaüzem a Dunai szalmacellulózgyárban.
1962. szept. 5.
Megkezdi működését az üzemorvosi rendelő.
1962. nov.3.
Utnak indul az első cellulóz-szállítmány a Szolnoki Papírgyárba.
1962. dec. 8.
Nagy Józsefné könnyűipari miniszter felavatja a már üzemelő
szalmacellulózgyárat.
1963.
Az író-nyomó papírgyár főépületének munkáit megkezdik.
1963.júl.1.
A Papíripari Vállalat megalakulásától a gyár neve: Papíripari
Vállalat Dunaújvárosi Gyára.
1964. ápr.
A Gyár és Gépszerelő Vállalat dolgozói megkezdik a Szovjetunióból
folyamatosan érkező gépek szerelését az író-nyomó oldótoronyban
(nem várják meg az egyes épületek műszaki átadását).
1964. máj.
Megérkeznek a kulcsfontosságú papírcsarnok tervei.
1965. júl.
A szovjet gépek 70%-a a helyszínen van az író-nyomó papírgyárban.
Befejezik a GYGV dolgozói az oldótorony gépeinek szerelését.
1965. okt. közepe
Átadják a papírcsarnokot. Megkezdik a 41. sz. papírgép
szerelését.
1966. ápr. 27.
Jelentős tűz a szalmatárolóban.
1966. máj.
A szalmacellulózban a pehelyszárítót üzembe helyezik.
1966. jún.20.
A papírgyári anyagelőkészítő megkezdi próbaüzemét.
1966. júl. 12.
A 41. sz.papírgépen legyártják az első papírt, megkezdődik a
próbaüzem.
1966. aug.
Áttér a papírgyár az író-nyomó papírok gyártására. (A próbaüzem
alatt csomagolási célokra nátronpapírt gyártanak).
1966. dec. 10 vagy 11.
(A két forrás szerint ez a két dátum szerepel)
Megindul a 42.sz. papírgép próbaüzeme.
1966. dec.
Az év utolsó heteiben már író-nyomó papírt gyárt mindkét papírgép
(íves papír, tekercses papír).
1967.
Megkezdi termelését a papírgyár facsiszoló üzeme.
1968.
Határozat születik - egy cellulózgyárral bővített - haullámpapírt
és hullámtermékeket előállító papírkombinát építésére. Kilenc
telephely kerül szóba.
1969. nov. 3.
Határozat jelenik meg az új hullámvertikum tervtanulmányának
elkészítésére.
1971.
Megkezdik a tereprendezést a hullámvertikum helyén.
A Gazdasági Bizottság 10118/1971. sz. határozatában a fejlesztés
helyéül Dunaújvárost jelöli ki. Az 10160/1972. sz. határozatában
jóváhagyja a beruházást.
1971. dec.
A Könnyóipari Beruházó Vállalt megbízást kap a Dunaújvárosi
Hullámvertikum építésének lebonyolítására.
1972. szept.
A papírgyár a kép gépe korszerűsítésére, valamint kiegészítő
berendezések beszerzésére a Magyar Nemzeti Bankkal 300 millió
forintos hitel folyósításában állapodik meg.
1973. jan.
Megkezdődik a hullámvertikum építése, a technológiai épülettel.
1973. nov.
Átadják a hullámvertikum dolgozóinak az első lakásokat.
1974. jan. közepe
A papírgépeken végrehajtott második rekonstrukció megkezdése.
1974. ápr. 16.
Befejeződik a 41. sz. papírgép rekonstrukciója.
1974. szept. 23.
Befejeződik a 42. sz.papírgép rekonstrukciója.
1974. nov.
Megkezdődik a gépek szerelése a hullámvertikumban.
1975.
A Minisztertanács népgazdasági tervében | |
| | A Vegyesipari Vállalat története | 1950. júl.
A baracsi Cipész KTSZ 6 tagja cipőjavító műhelyt létesített a
Görbe utcában.
1951.
A cipőjavító szolgáltatás kibővül a fodrász- és
szabótevékenységgel, melyhez később az órás és fényképész szakmák
csatlakoznak.
1951. júl. 1.
Az eddigi szövetkezeti társulás állami vállalat lett,
Dunapentelei Ipari Javító és Szolgáltató Vállalat néven. A
vállalat tevékenysége ekkor tovább bővült kovács, bognár,
villanyszerelő, kerékpárjavító, majd kőműves, ács, asztalos,
szobafestő, vízvezetékszerelő szakmákkal.
1952. márc. 1.
A vállalatot három önálló vállalatra osztották.
1953. jan. 1. Ujabb centralizáció során a Sztálinvárosi Tanács V.
B. létrehozta a Sztálinvárosi Vegyesipari Vállalatot.
1956.
Konfekciórészleggel bővült a vállalat, melyet később a
Férfifehérneműgyár vett át.
1959.
Megkezdte termelését a cipőüzem, ahol kezdetben
gyermekszandálokat készítenek.
Ebben az évben került a vállalathoz a patyolat is.
1960.
A kárpitostevékenység mellett megindul a bútorgyártás, termelése
eléri az évi 6 millió forintot.
A bútorkészítés helyett később ládagyártással kísérleteznek.
1965.
Beruházási nehézségek miatt megszűnik ez az egység.
A cipőüzem mellett a Magyar Posztógyár termékeinek kikészítésére
noppoló-kivarró üzemet létesítenek.
1966.
Kialakul a vállat állandó profilja: fő feladat a lakosság
szolgáltatási igényeinek kielégítése.
1967.
A noppoló-kivarróüzem a posztógyár kihelyezett üzemegységéhez, a
fonodához kerül.
1970.
A patyolatüzem rekonstrukciója, az új vegytisztító és
vasalógépek beállítása.
A vállalat ezen kívül női, férfiszabósággal, motor- és
irodagépjavító, bútorjavító, üvegező-képkeretező szolgáltatással
áll a lakosság szolgálatára.
1973.
A cipőüzem kezdeti 85 fős létszáma 314-re, a gyártott mennyiség
pedig 124 ezer párról 778 ezerre emelkedik.
1977. jan.1.
A cipőüzem a Duna Cipőgyár gyáregysége lesz.
A kieső bevétel pótlására a fotórészlegnél bevezetik a színes
képek készítését, a cipészetben a gyorsjavítási szolgáltatást, a
patyolatrészlegnél a bérágynemű kölcsönzést, Pálhalmán
patyolat-felvevőhelyet, szabóságot, valamint férfi- és női
fodrászatot létesítenek.
1978.
A Dózsa II.városrészben férfi és női fodrászattal, kozmetikával
és patyolat-felvevőhellyel bővítik az üzlethálózatot.
A Vasmű úton megnyitják a Ruhatisztító-szalont,
1980.
Bővítik szolgáltatóhelyeiket a Piac téri órás, valamint a
kisapostagi férfi-női fodrászat megnyitásával.
1981.
A Béke városrészban patyolat-felvevőhelyet, férfi-, női
fodrászatot, kozmetikát nyitnak. Az Apáczai Csere J. utcában
megnyílik a Szépségszalon új szolgáltatásokkal.
1981. okt. 1.
Megnyílik a Béke városrészi női szabóság, Ayártott mennyiség
pedig 124 ezer párról 778 ezerre emelkedik.
1982.
Uj vállalkozási forma bevezetése, a mechanika- és kárpitosrészleg
polgári jogi társaság keretében működik.
1983.
Az óvárosi fodrászatatot és a Vasmű úti fotó-órás üzletet is
szerződéses üzemeltetésbe adják ki.
1983. júl. 1.
A patyolatüzemben 16 fővel vállalati gazdasági munkaközösség
alakul.
1985. jan. 2.
Megnyitják a Római körúti sportruházati szabóságot.
1986.
Az árbevétel eléri a 74,6 millió forintot. A tevékenységi kör
bővül fonal-, szövet-eladással, s használtruha árusítással.
1986. I. félév
Megszüntetik a szakipari részleget.
1986. év vége
Üzembe helyezik a patyolat gőzellátását szolgáló gáztüzelésű
kazánt.
1987.
14 féle tevékenységet ellátó 450 fős vállalattá vált a
Vegyesipari Vállalat. | |
| | Dunaújvárosi Tervező Iroda. Dunaújváros, 1950-1993 részle | 1958. jan. 16-án alakult a helyi tervezőiroda. neve ekkor még:
Győri Tervező Vállalat Sztálinvárosi Irodája.Vezetője Weiner Tibor
lett. Alapító tagok: Weiner Tibor, Balla József (a tanulmány
írója), Baranyai Ferenc.
Az iroda tervezőinek névsora a munkába lépések sorrendjében.
1960. júl. 1-jével önálló irodává vált a dunaújvárosi,
Sztálinvárosi Tervező Iroda néven.
Az iroda tevékenysége végelszámolással, jogutódlás nélkül 1993.
márc. 16-án szűnt meg.
Dunaújvárosi középületek tervezői, akik a helyi tervezőirodában
dolgoztak:
Gourmand presszó: Weiner Tibor, Baranyai Ferenc
Gamesz épülete: Baranyai Ferenc
Dunai Vasmű munkásszállója: Baranyai Ferenc
Papíripari szálló:Baranyai Ferenc
BVM szálló: Szente László
Papíripari Szakközépiskola kollégiuma: Baranyai Ferenc
Közgazdasági Szakközépiskola kollégiuma: Baranyai Ferenc
pártház-tanácsháza: Weiner Tibor, Szabó József, Baranyai Ferenc
Országos Takarékpénztár- Magyar Nemzeti Bank- Állami Biztosító:
Baranyai Ferenc
Mező Imre Általános Iskola: | |
| | Dunapentelei napló | A Dunai Vasmű építéséről. | |
| | 40 éves a meleghengermermű | Könyv a meleghengerműről. | |
| | A lemezfeldolgozás története a Dunaferr Dunai Vasműben | A Lemezfeldolgozés története, 1964-1997-ig. Rostalemez, spirálcső,
profil és radiátorrgyártás | |
| | A pentelei szerbek számának alakulása a török időktől napjainkig | A szerző ismeretlen. | |
| | Válogatott dokumentumok Fejér megye települési könyvtárainak | A történetükhöz adalékok. Függelék: Lista a körzeti könyvtár
felügyelete alá nem tartozó közművelődési könyvtárakról. | |
| | A Dunaferr Dunai Vasmű története | 1950-2003. március 31-ig, az Internetről nyomtatott anyag. | |
| | A cigányok megtelepítése a török alól felszabadult Fejér megyében | A kisebbség története Fejér megyében. | |
| | Fejér megyei kísérlet az oláh cigányok letelepítésére | Kisebbség, cigányság letelepítése. | |
| | Intercisa Rádióklub története | A rádióklub története. | |
| | Gyülekezet és templom épült Dunaújvárosban | A gyülekezet létrejöttéről s templom építéséről (1992) | |
| | A dunapentelei (Dunaújváros) Rác templom története | +képek a templomról | |
| | Az előszállási uradalom története | Történeti áttekintés. Az uradalmi gazdálkodás a feudális korszakban.
Szakdolgozat. | |
| | Dunaújváros (Rudnyánszky) - Montbach - Frankl -kúria.... | Dunaújváros-Szedrespuszta Frankl-kúria, Dunaújváros-Szávitsmajor Janitsáry - Szávits-kúria, Dunaújváros-Pálhalma Dóra-kastély, Dunaújváros-Sándorpuszta Sigray-kúria. A kúriák leírásai, képei. | |
| | Előszállás község örökségvédelmi hatástanulmány | A település geopolitikai helyzete. Történet és történeti emlékek.
A helyiségnév eredete.
A település története.
Régészeti örökség. | |
| | Előszállásról régi fényképek | Fényképek. A "Múltunk" menűből. | |
| | Előszállás története | Előszállás története1990-ig. | |
| | Az előszállási általános iskola története és működése 1956-tól napjainkig | Szakdolgozat. | |
| | Magyarországról jövök.... | Beszélgetés a dunaújvárosi bemutatószínpad 25 évéről. | |
| | Meggyőződésünk, hogy a király meztelen | Páldi Líviával és Szoboszlai Jánossal, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet társigazgatóival beszélget Ivacs Ágnes a z intézmény létrejöttéről. | |
| | Evangélikus egyházközség | A Dunaújváros-Kisapostagi Társulat Evangélikus Egyházközség honlapja. A dunaújvárosi, rácalmási, kisapostagi egyház története, programok, alapítványuk, képek. | |
| | Fejér megye | az 1956-os forradalom megyei eseményei. | |
| | A vállalat története | A Vasmű története évszámokban. | |
| | Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpózium | Történet, adatok. | |
| | A Dunaferr Társaságcsoport környezetvédelme | Az iparágra jellemző nagy anyag- és energiaigényességből eredő környezeti kibocsátásokat jelentősen csökkentették, de az EU csatlakozás révén felmerülő igények újabb erőfeszítéseket követelnek... | |
| | Dunaújvárosi Amatőrcsillagász Egyesület | Magyar Csillagászati Egyesület Dunaújvárosi Csoportja: Dunaújvárosi Amatőrcsillagász Egyesület (DACSE) honlapja: történet, tagok, galéria. | |
| | Nagyvenyim község földrajzi, közigazgatási helyzete 1960-1964 | Kézirat. Szerzője ismeretlen | |
| | Vasvári Pál Általános Iskola | Képek, történet. | |
| | A Dunapentelei Önkéntes Tűzoltó Egyesület története | Történet és képek. | |
| | A Vörös Csillag termelőszövetkezet élete (1959-1990) | Történet | |
| | Dunapentele mezőgazdasága | Leírások, elmondások, a tapasztalat alapján. | |
| | Hajómalmok - vízimalmok | Történet. | |
| | A Szórád Márton-féle pentelei parasztmozgalom | Történet. | |
| | Tősgyökeres családok | Pentelei családok. | |
| | Pentele temetői | A köztemetők, felekezeti temetők, a katonatemetők és emlékhelyek története, bemutatása. | |
| | Lajos kövek | Képek a A Lajos-kövek átadásáró, 1926-ban és 1995-ben. Amatőr versben elmondott története. | |
| | Reformátusok Pentelén | Készült a Dunaújvárosi Református Egyházközség alapításának századik évfordulója alkalmából. | |
| | A Római Katolikus Egyhátz története Dunapentelén | Történet. | |
| | A dunaújvárosi szerb ortodox templom | Történet. | |
| | Töredékek a ráctemplom történetéből | Legendák nyomában. | |
| | Sárbogárd | A Mezőföld központjában | |
| | Így győzte le a világot a Dunaferr | "Szűk egy évtizedig tartott a Dunaferr végeláthatatlan sikereinek sora a csapatsportágakban, és éppen tíz éve, a női kézilabdások BEK-győzelmével érte el csúcsát. Mely sportágakban kikkel érték el legnagyobb eredményeiket a dunaújvárosiak? Az egyszer volt sikertörténet a pályán." | |
| | Nem vettük komolyan a rendszerváltást | "Tíz éve még mindenki irigyelte sportjáért Dunaújvárost, mára viszont végleg eltűnt az egykori bajnok futballcsapat, ifikkel kénytelenek kiállni a 99-ben BL-t nyert női kézisek. Az öt éve privatizált Dunaferr egyre inkább kihátrál a klubok mögül, de még így is százmilliókat ad. Az önkormányzat nem tud többet a sportra áldozni, már most is több mint félmilliárdot költ évente." | |
| | Szerelik a félkomfortos lakásokat a Kertvárosban | Hét épületben 168 lakás készül. | |
| | Várostörténet - Középkor | Dunaújváros története. Középkor. | |
| | Várostörténet - Török kor | Dunaújváros története. Török kor. | |
| | Várostörténet - Őskor | Dunaújváros története. Őskor. | |
| | Sport nélkül maradtunk volna Sztálinváros | "A város csapatai jó évtizedig domináltak a magyar bajnokságokban, és értek csúcsra nemzetközileg is, mára azonban legtöbbjük visszaesett. Az egykori sikerek okait, mozgatórugóit kerestük." | |
| | Dühös lakók. Megtiltható a hangos harangozás? | "Három éve tart a vita Dunaújvárosban a lakóházak közé épített templom harangzúgása miatt. Az érintett lakók tiltakoztak, előbb hatósági eljárás, majd fellebbezésekkel tarkított per lett az ügyből." | |
| | Győz a jelen | Mi a helyzet a Délivárosban? | |
| | Jószolgálati Otthon Közalapítvány | A Jószolgálati Otthon Közalapítvány honlapja. Története, képtár, szolgáltatás, szolgálat. | |
| | Rádióamatőr önéletrajz Boór János HA 4 YV | 1963-ban, középiskolás korában kezdett rádiós szakkörbe járni, jelenleg az Intercisa Rádióklub KHSE elnöke. | |
| | Egy kis postatörténet | Pentelétől Dunaújvárosig. | |
| | A kohókokszgyártás 2000-től 2010-ig a 60 éves Dunaferrben | "A Sztálin Vasmű Kokszoló és Vegyi Művek alapítási határozata 1953. 10.02-án született meg. A kokszolómű I. sz. blokkjának felfűtését 1956.03.19-én kezdték meg." | |
| | Szemészet: magas műtétszám, kiváló műszerezettség | A Szent Pantaleon Kórház szemészeti osztályának bemutatása. Vezetője 2003 ősze óta dr. Sebestyén Margit. | |
| | Szocreál Dunaújvárosban | Szocreál építészet Dunaújvárosban. | |
| | Szocreál Dunaújvárosban | Rozmánn Zsuzsanna blogja. | |
| | Harminc éves az iváncsai óvoda | Három évtizedes működését ünnepelte 2010. 11. 12-én a Mesepalota Művészeti Óvoda. | |
| | Susanna Lakner | Gyerekkori történet Lakner Zsuzsa (Susanna Lakner) grafikusművésztől, aki gyerekkorában Dunaújvárosban élt, és a Móricz Zsigmond Általános Iskolába járt. | |
| | Együtt egymásért 15 éve | Tájékoztató füzet mozgáskorlátozottaknak, a dunaújvárosi Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Ifjúsági Egyesülete kiadványa. A füzetben a szervezet rövid története és további tájékoztatások találhatók: támogatásokról, kedvezményekről, együttműködő szervezetekről. | |
| | Parasztbirtokok Iváncsán a 19. század második felében | Parasztbirtokok Iváncsán. | |
| | Az MMK Könyvtár tevékenysége az összesítéstől napjainkig | Történeti összefoglaló a könyvtár első éveiről, az 1974-1977 közötti időszakról. | |
| | A Dunai Vasmű könyvtári munkája, 1974-1978 | Beszámoló a Dunai Vasmű könyvtárának 1974-1978 között végzett munkájáról. | |
| | Sándor András író feljegyzése a börtönben | Az ellenforradalom és az ellenforradalmat közvetlenül megelőző időszak története Sztálinvárosban. | |
| | Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén | Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén. | |
| | A nagy löszomlás | Óriási partomlás következett be 1964. február 29-én Dunaújvárosban. A Dunai Vasműt és a várost veszélyeztető rendkívüli esemény (suvadás), valamint a helyreállítás terjedelmes és részletes korabeli dokumentuma került elő. | |
| | A dunai partfal | A Duna-part történeti, földrajzi bemutatása. A Dunaújvárosban található növénycsaládok közül az ezüstfafélék, Keskenylevelű ezüstfa bemutatása. | |
| | Várostörténet - Római kor | Dunaújváros története. Római kor. | |
| | Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség | A dunaújvárosi székhelyű Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség honlapja. | |
| | Rácalmás hivatalos honlapja | Rácalmás Önkormányzat hivatalos honlapja: önkormányzat, várostörténet, testvértelepülések, fotógaléria. | |
| | Pentele az újkorban | Pentele, Dunapentele története a 18-20. század első feléig. Története, oktatás, közigazgatás, a társadalmi változások | |
| | Várostörténet - Népvándorlás kor | Dunaújváros története. Népvándorlása kora. | |
| | A Sztálin Vasmű kapujának ünnepélyes leleplezése, 1951. október (kép) | A Sztálin Vasmű kapujának ünnepélyes leleplezése, 1951. október | |
| | Fejezetek a Szórád Márton Általános Iskola történetéből | Kézirat, adatokkal, 1974-ig | |
| | Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep | Klein András Miklós, a Dunaferr Art Dunaújváros Alapítvány kuratóriumi elnökének szubjektív bevezetője a XIX. Országos Alkotótelepi Szimpóziumon, Dunaújváros, 2007. október 26-27. Történeti visszapillantó | |
| | Fejér megye | A II. világháborúban a történelmi Magyarország területén elesett, meghalt magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. "A magyarországi hadműveletek - Budapest mellett - ezen dunántúli megyében volt a legnagyobb." Hadműveletek, sírok Fejér megyében. | |
| | A székesfehérvári magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezred a második világháborúban | A 3. és a 33. gyalogezred hadműveletei, hétköznapjai, katonai ünnepségek. Králl István adonyi születésű szakaszvezető visszaemlékezései. A tisztikar Fejér megyei tagjainak életrajzi adatai: Fésűs Mátyás, Halmos Károly (Hercegfalva), Hodula József (Iváncsa). A 3. gyalogezred hősi halottjainak névsora. Adatok: név, rendfokozat, születési hely és idő, anyja neve, lakhely, halál helye, ideje, oka, eltemetés helye, sírhely/áttemetés, alakulat, kitüntetés. | |
| | Freinet Dunaújvárosban | A Freinet pedagógia bemutatása, a dunaújvárosi Arany János Általános Iskolában. | |
© Minden jog fenntartva! József Attila Könyvtár - Dunaújváros | honlapkészítés: DDS
