Keresés

Tárgyszólista | Szerzőlista | Képtár

Forrás típusa:

Keresendő :

Szerző:

Cím (címtöredék):

Tárgyszavak:

Minimum dátum:

Maximum dátum:

Találati listában megjelenő mezők:

Cím
Leírás
Forrás név

Szerző
Kezdőoldal
Záróoldal

Tárgyszavak
Könyvtári jelzet
Megjegyzés

Egy oldalon megjelenő találatok száma:

Találatok

1286 db találat

előző

Nyomtatóbarát változatMindet bejelöli | Jelölések megfordítása | Saját lista a bejelöltekből

Dátum	Cím	Leírás
1962-12-21	Dunaújváros fényképekben	Új képek a városról a Magyar Távirati Irodában. A kiállítás címe: Fényképkiállítás Dunaújváros kialakulásáról.
1962-04-22	Sem tanulmány, sem kisérlet	Gondolatok Dunaújvárosrosról.
1962-02-16	A Városi Tanács megtárgyalta és elfogadta az 1962. évi várospolitikai tervet.	Az idén is a lakásépítés áll a feladatok középpontjában.
1961-12-30	Az óesztendő képekben	Képriport.
1961-11-28	Város a Duna partján	Városunk új neve: Dunaújváros.
1961-11-28	Városunk új neve - Dunaújváros	Az MSZMP Városi Bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront helyi elnöksége azzal a kéréssel fordult az Elnöki Tanácshoz, hogy változtassa meg a város nevét. Így Sztálinváros neve Dunaújváros lett, a Sztálin út Vasmű út, a Stalinstadt tér Marx Károly tér.
1961-11-25	A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata	A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 17/1961. számú határozata Sztálinváros nevének Dunaújvárosra változtatásáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - a város dolgozói képviselőinek javaslatára - Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatja. (teljes szöveg)
1961-11-24	Jegyzőkönyv	Javaslatok a város fő utcájának elnevezéséről. A Népközt. Elnöki Tanácsa 1961. nov.24-én kelt és 17/1961 számú határozatával a város nevét Dunaújvárosra változtatja. A többi névváltozat, mely még felmerült.
1961-11-10	Sztálinváros új neve - Dunaújváros	A Népköztársaság Elnöki Tanácsa eleget tett a dújv-i lakosok kérésének és Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta.
1961-10-31	"Bronzkori telep városunk területén" címmel kiállítás nyílik a múzeumban.	A Fejér megyei Múzeumi Napok keretében, 1961. november 9-én este 6 órakor.
1961-06-02	Akik téglával, betonnal írják a város történelmét.	Építők, kőművesek, betonozók, ácsok. Ők építették az egykori kukoricaföldek helyén a modern, korszerű gyárakat. Munkájuk ma már történelem.
1961-05-26	Még hatszáz családnak otthont adhatunk	Hónapok alatt új városrész emelkedett ki, több mint 600 család jövendő otthona az építők D/2-es telephelyén.
1961-05-05	Együtt a város lakosságával	A Városi Tanács munkájáról, eredményeiről.
1961-05-03	Városunk jövőképe	Weiner Tibor írása (a Városi Tanács VB elnökhelyettese, építész).
1961-03-24	Őrjáraton a város építkezésein	Beszámoló az építkezések állásáról.
1961-02-24	Ahogy a muzeológus látja	Hogyan szemléljük városunk régészeti emlékeeit?
1961-02-23	A Ré úttól a Sztálin útig	2 oldalas ünnepélyes cikk Sztálinvárosról.Emberekről, épülő és kész létesítményekrőlképekkel.
1961-02-07	Pácban az idegenvezetők	E címmel rendezte meg a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya a város úttörőinek, a városról szóló szellemi vetélkedőt.
1960-12-30	A második évtized küszöbén	Tapolczai Jenő írása az 1960-as évről, és a jövőről.
1960-12-30	Az óesztendő képekben	Képriport az 1960-as évről
1960-12-23	Azok a sztálinvárosiak 1.	Részlet a neves francia újságíró, Étienne Gauthiet riportsorozatából.
1960-10-28	Korunk városa	Új dokumentumfilm a városról.
1960-09-23	Új városrész tervei születnek	13 ezer 300 ember elhelyezésére épül az új városrész, a "Római Tábor"
1960-08-05	Új házsor a Ságvári városrészben (kishír)	Befejeződtek a Bocskai úti lakótömbök építése. A négy épületben összesen 144 lakás lesz.
1960-07-19	Jubileumi ünnepség Sztálinvárosban	Ünnepi beszédek, programok.
1960-07-19	A Rádió ipari rovata jelenti	A 10 éves Sztálinvárosból riport.
1960-07-18	A tizedik születésnap	Képek, beszámoló a tízéves városról.
1960-07-17	Tízéves fennállását ünnepli Sztálinváros	A tízéves város ünnepi ülése.
1960-07-16	A tízéves Sztálinváros	A tízéves városról.
1960-07-15	Akik tíz éve építik a várost. A beruházás főmérnöke visszatekint	Inokai János visszaemlékezése.
1960-07-15	A falu szemével	A falu is sok segítséget kap a várostól.
1960-07-15	Az áldozat nem volt hiábavaló	Földes László írása a város tízéves évfordulójának alkalmából.
1960-07-07	Zábavny film Fagan (Kölyök)	A "Kölyök" c. filmről, képaláírásban.
1960-07-05	Beszélnek a sárguló lapok (2.rész)	Vázlatos várostörténet -régi újságcikkek.
1960-06-28	Beszélnek a sárguló lapok	Vázlatos várostörténet - régi újságcikkek.
1960-06-21	Régi sztálinvárosiak találkozója	A város építői találkoztak.
1960-06-17	Tíz évvel ezelőtt	Adatok a városépítés első három évéről.
1960-06-04	Sajtótájékoztató Sztálinvárosról a MUOSZ-ban	A tíz éves városról.
1960-05-20	Az első nap (elbeszélés)	Egy fiatal kubikos első munkanapja.
1960-05-17	Katica néni	Akik 10 éve építik a várost.
1960-05-13	Május 1 utca 1.	Tízéves városunk első háza.
1960-05-06	A jövő azoké, akik városokat építenek	Tallózás a város emlékkönyveiben
1960-05-03	Makszimenko	Makszimenko története.
1960-04-30	Amit a párt célul tűzött ki, megvalósult	Építőmunkások emlékeztek élményeikre és az első Május 1-re.
1960-04-30	Mindennapi kenyerünk dagasztója	Tomsity János a kenyérgyár dolgozója, aki 10 éve építi a várost
1960-04-22	Marci bácsi emlékezik	Akik 10 éve építik a várost: Hosszú Márton portréja.
1960-04-16	Jubileumi emlékérmet készítenek a város és a Vasmű alapítás	Jubileumi emlékérmek, plakettek készülnek.
1960-04-15	Öreg kovács az ifjú városban	Akik tíz éve építik a várost. Kiszely János főgépészhelyettes.
1960-04-08	A KISZ szervezetek kiállítása hűen tükrözi a dolgozók életének javulását	KISZ szervezetek kiállítása a dolgozók javuló életéről.
1960-04-02	A határkőnél	Min minden történt a városban és az országban 15 év alatt.
1960-04-02	Mintha tegnap történt volna. Tallózás egy régi újságban	1951. ápr. 4-én miről írt a Dunai Vasmű Építője?
1960-04-02	Irodalmi pályázatunk margójára	A város 10. évfordulója alkalmából a hírlap irodalmi pályázatot írt ki. Nagy művek nem születtek, de sok szép gondolat, lelkesedés érződik a munkákon.
1960-04-02	Amnerre csak nézünk városunkban szüntelen érezzük a szovjet nép segítő kezét	A szovjet-magyar kapcsolat
1960-03-25	Akik tíz éve építik a várost	Takács József az egykori Partizán-brigád tagja. Vázlatos életrajz.
1960-02-26	Liptai László érdemes orvos	Akik 10 éve építik a várost: Liptai László érdemes orvos.
1960-02-14	"Korunk városa"...	Színes dokumentumfilm Sztálinvárosról.
1960-01-29	Egy gépkocsitulajdonos kőműves	Akik tíz éve építik a várost. Ádám Sándor kőműves portréja.
1960-01-29	A tanácsülés elfogadta az 1960. évi városfejlesztési tervet	Tervfeladatok. Városrendezés és városépítés.
1960-01-26	A kotrógépek, soderosok főgépésze	Akik tíz éve építik a várost: Szélpál Illés portréja.
1960-01-24	A megszokott új.
1960-00-00	A Dunai vasmű és Sztálinváros felépítésének rövid története	Visszaemlékezés. Adatok.
1960-00-00	Tíz éves a vasmű	Jubileumi áttekintés Borovszky Ambrus vezérigazgatóval.
1959-12-24	Valóravált jókívánság	Juhász Jánosnak, a Városi Pártbizottság titkárának írása az 1959. évről.
1959-12-16	Szocialista város - tanuló város	1. Lírai emlék Sztálinvárosról. 2. Három szál deszka és egy bivaly. 3. Három óra a Vasvári Pál általános iskolában. 4. Tanulók városa.
1959-12-08	Dunapentelétől - Sztálinvárosig	A Szórád Márton Általános Iskola kiállítása.
1959-11-24	Az 1959. évi beruházások felhasználása a Tanács VB előtt	Milyen beruházások voltak 1959-ben?
1959-11-20	Tallózás egy 14 oldalas panaszjegyzékben	Közel épültek e egymáshoz az épületek? Van-e mostoha gyereke" a városnak? Hova költözik a Tüzép telep?
1959-11-04	Kölyök	A Kölyök c. magyar filmvígjátékról, melyet a városban, a városról forgattak.
1959-10-24	Kölyök-köszöntő	A Kölyök c. filmről, mely a városépítésről szól.
1959-09-15	Leszűkítsük a Sztálin utat, vagy nem?	Nyilvános vitát indítanak a városközpont helyes kialakítása érdekében.
1959-08-20	Megírják a Vasmű történetét	A régi dolgozók összefogásával megírják a vasmű történetét.
1959-08-04	Megkezdődött a jubileumi év előkészítése	Előkészületek a tízéves évfordulóra.
1959-07-17	Megkezdték a Kölyök c film forgatását Sztálinvárosban	A "Kölyök" élő személy, aki 5-6 évvel ezelőtt dolgozott a Vasműben. A forgatókönyv és az alapötlet az ő naplójegyzetei alapján készült. Beszélgetés Törőcsik Marival a főszereplővel és Szenes Mihállyal a rendezővel.
1959-06-30	Jövőre megünneplik Sztálinváros alapításának 10. évfordulóját	Jövőre az Óváros felé bővítik a várost, ezért az Öreghegyen 1000-1200 lakás építéséhez már most nagyobb terület kisajátítását tervezik.
1959-05-01	Egy fiatal leány a legöregebb utcából	A Május 1 utca lakója.
1959-04-21	Dunapentele története 13.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-17	Dunapentele története 12.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-14	Dunapentele története 11.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-10	Dunapentele története 10.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-07	Sztálinvárosi tavasz	A Kossuth Adó színes műsora a városról.
1959-04-07	Dunapentele története 9.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-03	dunapentele története 8.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-04-01	Dunapentele története 7.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-03-27	Dunapentele története 6.	Az újság folytatásokban közli Dani Lukács történelemszakos tanár munkáját, mely tanulmány formájában ismerteti a régi Dunapentele parasztmozgalmait, különös tekintettel az 1917-19-es időkre.
1959-01-13	Hol mennyi lakás készül és hánynak az építését kezdik meg?	A Technikum városrész építkezései 1959-ben.
1958-12-31	Új esztendő küszöbén	Az 1958-as év eredményei.
1958-12-05	Öt világész fáit ültetik el a sztálinvárosi kultúrparkban	A Vidám Park környékét kultúrparkká fejlesztik.
1958-11-18	Összeállították az 1959. évi városfejlesztési tervet	Rövid összefoglaló
1958-11-04	A barakktábor helyzetéről tárgyalt a Tanács V.B.	Nem engedélyezik újabb barakkok építését. A kiürített barakkokat lebontják.
1958-10-03	Sztálinváros jövője	Tapolczai Jenő írása
1958-09-23	Utcaelnevezések	Az ún. Ü/1 és Ü/2 épület közötti útszakaszt Munkácsy Mihályról nevezik el. A szülőotthon előtti utca Semmelweis nevét kapja.
1958-09-05	Elfogadták a város főterének végleges tervét	Az L-épületektől a Kossuth Lajos utcáig. A Sztálin út és a Dózsa György út találkozásánál helyeznék el a Tanács épületét. A terv bemutatása.
1958-08-19	Egy esztendő alkotása	Mivel gyarapodott városunk egy esztendő alatt?
1958-07-25	2.300 éves rozsdamentes ezüstpénzeket találtak Sztálinváros határában	278 ezüstpénz került napvilágra.
1958-04-06	Forró hangulatú nagygyűlés Sztálinvárosban a szovjet párt- é	Ápr. 4-én Sztálinvárosba látogatott Hruscsov. A képen: Borovszky Ambrus, a vasmű igazgatója mutatja be a vasműt Hruscsov és Kádár elvtársnak.
1958-03-11	Vasárnap Sztálinvárosban	3 életkép:1. Séta a Beloiannisz utcán. 2. A vasmű Arany János klubjában. 3. A Petőfi-liget egyik árkádos épületénél.
1958-02-25	Péntektől száz lakásban fűtenek sztálinvárosi gázzal	Oktató mutatja meg a lakóknak a gázzal való takarékoskodás lehetőségeit
1958-02-11	Hét kerületre osztják Sztálinvárost és lakóbizottságokat választanak	A lakóbizottságokat első lépcsőként a Május 1., Ady Endre, József Attila, Belonaisz és Kossuth Lajos utcában választják majd meg. A hét kerület terülei felosztásáról később döntenek.
1957-11-22	A Technikum negyed	Múlt, jelen, jövő
1957-11-12	Néhány gondolat az úttörővasút megépítéséről	Az Úttörővasút tervei.
1957-11-07	Halálraitélten	Hajdu Mihály a bíróság előtt.
1957-10-04	Épül a vízvezeték az Örgehegyen	2 darab kép az építkezésről
1957-09-20	Decemberben 200 lakásban megindul a háztartási gázszolgáltatás	Eddig az egész város területét beleértve 38 millió forintot ruháztak be.
1957-09-03	Sztálinváros: járási székhely	Az Elnöki Tanács rendeletére az adonyi járás székhelyét szeptember 1-én Sztálinvárosba helyezték át s ugyanakkor a járás nevét is megváltoztatták. AZ MSZMP járási bizottsága, a járási tanács apparátusa és a Nemzeti Bank járási fiókja már elköltözött Sztálinvárosba. (teljes szöveg)
1957-07-23	Tanácskozott a városi pártaktíva	Hogyan zajlottak az 56-os események városunkban? Milyen szervezetek, előzmények vezettek idáig?
1957-07-19	Járási székhely (kishír)	A kormány határozatot hozott az adonyi járás székhelyének Sztálinvárosba való áthelyezéséről.
1957-07-09	A városépítésről nyilatkozik a Tanács VB elnöke	Ideiglenesen le kellett állítani néhány építkezést
1957-05-23	Ma itélkeznek a sztálinvárosi ellenforradalmárok ...	Bírósági tárgyalás.
1957-05-01	Sztálinváros büszkén ünnepel	Összefoglaló cikk a város helyzetéről, múltjáról.
1957-04-30	Sztálinvárosi májusok.	Hetedszer virrad fel Sztálinvárosra május elseje. A város, és a gyár építése évről-évre.
1957-04-04	Kik változtatták meg a város nevét?	Az október 25-i nagygyűlésen a felolvasott 12 pont egyikében követelték Sztálinváros nevének megváltoztatását.
1957-03-22	Dunapentele vagy Sztálinváros?	Egyre többen kérik vissza a város 1956 október előtti nevét
1956-12-19	Nagyéri Károly nyilatkozata	Elhangzott a "Dunapentele hangja" rádió adásában. Az ellenforradalmárok oldalára átálló, volt laktanyaparancsnok önmentegető nyilatkozata. Indokolni igyekszik akkori magatartását.
1956-12-12	Dolgozik a dunapentelei vasmű	Decembertől csaknem teljes létszámmal dolgoznak a vasműben a dolgozók.
1956-11-29	Gondolatok a pártról	A megalakult dunapentelei MSZMP visszatekintése a múlt hibáira. Az új párt irányvonala. Mi a helyzet a párttal Dunapentelén?
1956-11-21	A Déliváros nehéz napjai	A Déliváros bámulatos fegyelmezettséggel viselte el a történelmi idők dübörgését.
1956-11-21	A Városi Tanács kereskedelmi osztályának jelentése a közellátási helyzetről	Az ellátás alapvető élelmiszerekből szinte zavartalan. Egyedüli hiánycikk a zsírszalonna.
1956-11-21	Mégis élünk...	"Tizedikén már 7000-nél tartott a halottak száma Dunapentelén!"
1956-11-04	Dunapentele megállapodást köt a szovjet...
1956-11-03	A vidéki helyzet - pénteken
1956-11-02	Dunapentelén még működik az ÁVH
1956-11-01	Dunapentele is segíti a főváros népét
1956-11-01	Megalakult a Dunapentelei Nemzeti Bizottság	Névsor, közlemény és felhívás. Követelések.
1956-10-30	Mi a helyzet vidéken?
1956-10-30	Fejér megye Nemzeti Bizottságának felhívása	Az 1956-os szabad rádióadóban elhangzott felhívás.
1956-10-28	Helyzetjelentés az országból
1956-10-23	A városi tanács üléséről	Törvénytelenül megkárosított középparasztok rehabilitálása. (névsor) A felszólalók a város nevének megváltoztatására is tettek javaslatot. A szerkesztőség felhívása, a város nevének megváltoztatására. Javaslat a Sztálin út nevének megváltoztatására.
1956-01-01	"Rezerénus" gyülekezet Dunapentelén (Adatok a dualizmus első	A nazarénusok - az anabaptistákhoz hasonlóan - csak a felnőttek keresztségét ismerték el, a keresztségen és az úrvacsorán kívül az összes keresztény szentséget elvetették. A nazarénusok mozgalma 1869-től volt megfigyelhető Dunapentelén. Perük 1875. máj. 28-án volt.
1955-12-09	Tegyük élővé a város hagyományait	A múzeum várostörténeti munkájáról
1955-11-22	A múzeum várostörténeti munkájáról	Összefoglaló cikk a múzeum város-és gyártörténeti anyagáról.
1955-11-02	A múzeum várostörténeti munkájáról	A múzeum helytörténeti kiállításáról: a jelenkor múzeumi bemutatásáról.
1955-09-22	Sztálinvárosi séta két szovjet barátunkkai	Syovjet vendégek a városban, vasműben.
1955-05-10	A sztálinvárosi múzeum története	1951. dec.29-én megnyílt az első helytörténeti kiállítás, ideiglenesen a húsztantermes iskolában...
1955-05-04	Az ünneplő Sztálinváros	Meghosszabbították a "Dunapentelétől - Sztálinvárosig" kiállítást a Bartók Béla Kultúrházban. Szocialista városok kulturmunkásainak találkozója.
1955-04-29	Szombaton kiállítás nyílik "Dunapentelétől - Sztálinvárosig"	A Bartók előcsarnokában és nagytermében rendezik meg a kiállítást. Az előcsarnokban a város névadójának, Sztálinnak a mellszobra áll. Itt helyezik el az óriáskohó kicsinyített mását. Megnyitó ápr.30-án.
1955-04-09	Négyezeröt esztendő	A Sztálinvárosi Múzeum új kiállítása
1955-04-07	Az acél városában	Városnézésegy olvasztárral.
1955-04-03	Hűséggel Sztálinvároshoz	Sztálinvárosi emberekről.
1955-04-02	Múlt-Jelen-Jövő	Történelem képekben.
1955-03-06	Öt május elseje Sztálinvárosban	Az első május 1-től az ötödikig.
1955-02-18	Várostörténet	Török író Pentele Palánkjáról
1955-01-28	Első önálló várospolitikai tervünk	A terv a Népfront-program és sokszáz sztálinvárosi ember javaslata alapján készült.
1954-12-31	Új esztendőre	Tapolczai Jenő, a Városi Tanács VB. elnökének írása a város elmúlt évéről.
1954-12-25	Az ötéves terv nagy alkotásai	Az ötéves terv nagy alkotásai közötta Sztálin Vasmű, Sztálinváros.
1954-12-03	1944-1954	Tíz december a pentelei fennsíkon. Képek: akkor és most+szöveg
1954-05-21	Hároméves a Sztálinvárosi Tanács	1951. május 18. jelentős nap a városunk életében, hiszen ez a városalakulást és egyben a Tanács megalakulását is jelenti.
1954-05-02	Ünnep Sztálinvárosban	Május 1. Sztálinvárosban.
1953-12-26	"Kiskrajcár". Kitűnő új magyar film
1953-08-22	Az őskori teleptől...	...Sztálinvárosig. Beszámoló a kiállításról.
1953-08-07	A gépi vakolás elterjesztéséért	Szlipcsevics István, a sztálinvárosi építkezés sztahanovista kőművese rést vett a budapesti kőműves konferencián. Kísérleteiről, brigádjáról.
1953-06-06	Hírek nagy építkezéseinkről	Ujabb 94 lakást adtak át a dolgozóknak Sztálinvárosban.
1953-05-18	Képek Sztálinváros első országgyűlési választásáról 1953.május 18.	Beszámoló.
1953-03-17	Sztálin városa a Dunánál	A város jelentőségéről.
1952-11-24	A mi Sztálinvárosunk - a mi hitünk a tartós békében.	Wolf Johanna a városról.
1952-09-09	Fényképek	Kép: Az első sztálinvárosi épületben már a tartógerendákat ácsolták...(Felvonulási épület,1950) Városi látkép (1952)
1952-08-20	Sztálinváros múzeumában	Az ifjú város négyezer éves történetéről nyílt kiállítás a múzeumban.
1952-08-12	Sztálinvárosi képek	1. kép: A sztálinvárosi erőmű építkezése. 2. kép: Vidáman sportolnak a sztálinvárosi fiatalok. 3. kép: A DISZ-tábor. 4. kép: Babakocsit toló anyuka.
1952-06-02	Külföldi munkásküldöttségek és írók látogatása...
1952-05-01	Szórád Márton mozgalma Dunapentelén	1836. december 4-én délután 300 pentelei jobbágy...
1952-04-03	A múlt Dunapenteléje, és a ma Sztálinvárosa.	Két fénykép a pincesorrol, és a Május 1. utcáról.
1952-03-30	Sztálinváros életéből	Ujdonságok a városban.
1952-03-12	A Szovjetunió segítségével épül a szocialista...
1952-02-08	Georgij Mihajlovics Orlov elvtárs Sztálinvárosban	Orlov Sztálin díjas építész látogatása.
1952-02-05	Ötéves tervünk	A "Béketerv" című könyv ismertetése
1952-01-13	Négyezer év története a sztálinvárosi múzeumban	A dunaújvárosi múzeum helytöréneti kiállításáról.
1952-01-04	Album Sztálinvárosról	Recenzió Sándor András: Sztálinváros c. könyvéről.
1952-01-01	Négyezer év története a sztálinvárosi..	A múzeum helytörténeti kiállításáról.
1951-12-18	Sztálinvárosnak négyezer éves múltja van	A Sztálinvárosi Múzeumról...
1951-11-09	Ünnep Sztálinvárosban	Nov. 7-én ünnepelte új nevét a város és a vasmű. E naptól Dunapentele neve Sztálinváros, a Dunai Vasmű neve Sztálin Vasmű lett.
1951-11-06	November 7-től Sztálin nevét viseljük	A minisztertanács ülésén Rákosi Mátyás bejelentette, hogy a dunapentelei dolgozók a város és a vasmű nevét Sztálinvárosra, ill. Sztálin Vasműnek nevezhessék el. A kéréshez a min. t. hozzájárult.
1951-11-03	Sztálinváros	Vezércikk a városról.
1951-11-03	A minisztertanács hozzájárult, hogy Dunapentelét...	A minisztertanács határozata Dunapentele, Sztálinváros, a Dunai Vasmű, Sztálin Vasmű lett.
1951-11-00	Sztálinváros, szocialista város	A városépítés módszere. "Ötéves tervünk legnagyobb alkotása Sztálinváros, egyben első kísérlet arra is, hogy szűz területen új szocialista várost építsünk." Milyen legyen az új szocialista város?
1951-11-00	A középületek tervezésének fejlődése a Sztálin Vasmű városépítésének tükrében	Középületek, közintézmények tervei, alaprajzai, építése Sztálinvárosban.
1951-10-28	November 7-től nevezzék Dunapentelét Sztálinvárosnak	14.800 aláirás a kérvényen: Dunapentele legyen Sztálinváros
1951-10-14	Visszatérés	Elbeszélés a városépítés időszakában, a barakklakók életéből.
1951-10-12	"Kérjük, hogy városunkat és gyárunkat...	...a nagy Sztálinról nevezzék el." Beszámoló arról a gyűlésről, amelyen elhatározták, hogy a várost és a vasműt Sztálinról nevezik el.
1951-09-21	Jegyzéstől a sorsolásig	Egy esztendő változásai Dunapentelén.
1951-09-14	Könyvnapok Dunapentelén	Az első könyvhét Dunapentelén.
1951-09-09	A békemű és építői	Életképek a város, a gyár építéséről.
1951-09-06	Építésünk nagyszerű alkotásai az "Ötéves terv"-kiállításon	"Ötéves Terv"-kiállításon
1951-07-13	Jóminőségű téglát Dunapentelének
1951-06-30	A Dunai Vasmű dolgozói meggyorsítják ötéves tervünk nagy...	Módosították az Inotai rőmű dolgozói kérésére a Dunai Vasmű dolgozói a vállalásaikat.
1951-06-17	Épül a sátortábor	Rohammunkás fiatalok sátortábora. Fotó.
1951-06-17	Nem lehet akadály - ha nagy békeművünkről van szó	A Budapesti Vasszerkezeti Gyár felajánlása.
1951-06-17	Budapesti ifjúmunkások, rendőr-fiatalok-vasárnapi rohammunká	Vasárnaponként ellepik az építkezéseket a segíteni jövők.
1951-06-06	Már 440 újtípusú brigád alakult a Dunai Vasmű építkezésén	Az új brigádokban magas termelési átlag, jobb a munkafegyelem
1951-06-03	Több tégla a Dunai Vasműnek
1951-05-20	Lelkes verseny az ifjúmunkásbrigádok között	Fémgyűjtő verseny a brigádok között.
1951-05-17	Kétmilliárd helyett négymilliárd forintot fordítunk...	A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy négymilliárd forintos beruházás legyen a Dunai Vasműben.
1951-05-04	"Hét hónappal előbb készítjük el a Dunai Vasmű számára...	A Szellőzőművek felajánlása.
1951-04-28	Zsofinyec elvtárs kiosztotta a "Dunai Vasmű" kitüntetéseket	Dunapentele építőinek kitüntetése.
1951-04-24	A MÁVAG dolgozói vállalták: határidő előtt teljesítik a ...	A MÁVAG dolgozói idő előtt szállitják a Dunai Vasmű berndezéséeit. Országos felhívás a példa követésére.
1951-04-18	Beszámolók a pentelei építkezésekkel kapcsolatban	A Vasmű építkezéseivel kapcsolatban felmerülő feladatok, jelentések, beszámolók 1951-ből: szálláskérdés, vízellátás, élelmezés, latrinák, fürdők, szennyvíz elvezetés, szemét és légykérdés, baleseti tényezők, orvosi ellátás, betegségmegelőző, egészségvédelmi szolgálat.
1951-04-04	Az Inotai Erőmű építkezésének dolgozói párosversenyre...	Két héttel előbb készülnek el a kazán- és gépházzal az Inotai Erőmű dolgozói, vállalásukban
1951-02-02	Kultúrmunka Dunapentelén	Kulturális csoportok munkájáról.
1951-01-06	Az építkezés meggyorsításával, a Makszimenko-módszer...	Maximenkoűmódszerrel épülnek a házak Dunapentelén.
1951-01-03	A Dunai Vasmű építőinek terve az ötéves terv második évében!	1950-ben 1080 lakás építését kezdték el. Elkészítenek sok végleges középületet.
1950-12-21	A Dunai Vasmű hazánk leghatalmasabb, legkorszerűbb üzeme lesz.	Épül az első magyar szocialista város is.
1950-10-27	Várostörténet IV.	Várostörténeti összefoglaló. Az 1950. X. 27-én megalakult VB és a tanács tagjainak névsora. A városban 1951 és 1967 között történtek ismertetése, nagyobb részt az 51-es év történései, városépítés.
1947-01-15	Várostörténet II.	Várostörténeti összefoglalás. A 47-48-49-es évek történéseinek részletesebb ismertetése. Bíróválasztás. Utcanévváltozások. 1963-as VB tagjai.
1945-11-01	Várostörténet I.	Várostörténeti összefoglalás. 1945-1952 közötti események. Részletesebben az 51-52-es évek történései. A városkörnyéki termelőszövetkezetekkel, mezőgazdasági termeléssel foglalkozik még ezenkivűl kimerítőbben. 1950. október27-i városi tanács tagjai.
	Freytágék	Az önéletrajz-jellegű regény egyik főszereplője, Freytág Frank sztálinvárosi tartozkodásának idejéről, élményeiről számol be .
	Sztálinváros	Dezséry László újságiró, képviselő feljegyzései Sztálinvárosról.
	1956 plakátjai és röplapjai	1956 plakátjai és röplapjai.
	A forradalom eseményei Dunapentelén	Magyarországi rádióadások.
	Dunapentele Sztálinváros lesz	Várostörténet, hogyan lett a város neve, Sztálinváros.
	Dunaújváros:tűzharc több ponton is	Ujváry I. László írása.
	Helytörténet 1950-1976	Intercisa Múzeum által kiadott prospektus.
	Intercisától - Dunaújvárosig	Az MMK \"Településünk negyven éve és jövője\" jubileumi pályázatára írta Mudra Viktória, a gimnázium tanulója a dolgozatot a város történetéről.
	Dunaújváros története	Az MMK "Településünk negyven éve és jövője" jubileumi pályázatára írta Csikós Gabriella, a gimnázium tanulója a dolgozatot.
	Múltunk, jelenünk, jövőnk - pályázat	Az MMK "Településünk negyven éve és jövője" jubileumi pályázatának szövege, eredményei: I. Mudra Viktória, II. Fehér Katalin, III. Reha Adrea.
	Nevek utcanévtáblákon. Szórád Márton út.	Szórád Mártonról, aki a Dunapentelén 1836-ban lezajlott parasztfelkelés vezetője volt.
	Dunapentele a két világháború között 1920-1945	Matuss Lászlóné újkori történész előadásának gépelt vázlata.
	A Dunapentelei Nemzeti Bizottság működése 1945-1949	Dunapentelei Nemzeti Bizottság.
	Hingyi György visszaemlékezése a Tanácsköztársaságról	A visszaemlékezés a felszabadulás utáni földosztásig terjed.
	Vadas Mihály munkásmozgalmi visszaemlékezése	Dunapentele első MKP párttitkára volt. A visszaemlékezés 1952-ig terjed.
	Bánkuti/Bircsák/ János önéletrajza és visszaemlékezése	A Tanácsköztársaságról.
	Szalai Mihály dunapentelei lakos munkásmozgalmi visszaemlékezése	A Tanácsköztrásaság ideje alatt.
	Németh Mihály dunapentelei lakos visszaemlékezése a Tanácsköztársaságra	Tanácsköztársaság.
	Dunapentele- 1919 április 7.	Dunapentele tanácstagjai. A Munkástanács tagjai. A Direktórium tagjai. (névsor) (Fűrész Gyula)
	Dunapentele 1848-1849-ben	Az előadás anyagához kapcsolódnak mellékletek az Országos Levéltár anyagából: 1. Penteleiek levele Táncsics Mihályhoz. 2. Podhorszky Napoleon szolgabíró jelentése az alispánhoz. 3.Podhorszky Napoleon szolgabíró jelentése az alispánnak. 4. Sebestyén Tivadar levele a Március Tizenötödike c. újsághoz. 5. Dunapentele mezőváros előljárósága a királyi biztosnak. 6. Montbach Károly cs. és kir. kamarás jelentése a cs. és kir. biztoshoz. 7. Fejérvári polgári kerület cs. kir. főispánja a megyei alispánnak.
	Jegyzőkönyv	Készült Dunapentelén 1950. okt. 27-én a községi Tanács alakuló ülésén.
	Jegyzőkönyv	Jegyzőkönyv. Készült Dunapentelén, 1951. máj. 18-án a Dunapentelei Városi Tanács alakuló ülésén. Ennek és a következő üléseknek jegyzőkönyvei a 92. sz. mikrofilmen találhatók.
	Rácpentele	Pentele lakossága a török idők alatt fogyott. A nagyobb méretű betelepülési hullám a török hódoltság megszünte után, a XVII. sz. végén kezdődhetett. Belgrád ugyanis 1690-ben ismét török kézre került, és 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a mai is látható kis templomukat. Az 1669. évi országos összeírás idején 57 rác jobbágy lakott a faluban, 1697-ben 39, 1701-ben már csak 29. 1743-tól az új földesúr
	A pentelei katolikus templom	A megszaporodott (s egyre szaporodó) pentelei római katolikus lakosság számára 1752-ben alapítottak plébániát, addig ugyanis Pentele az adonyi parochia filiale-ja volt, azonban - a lakosság számának rohamos növekedése következtében - már 1745. máj. 16. óta működött a faluban adminisztrátorként P. Antalffy Bonaventura ferencrendi szerzetes, majd 1751-től kezdve Huly Éliás (szintén ferences). (He + Kolcs. 943.9 F 36 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfv. Fejér Megyei Levéltár, 1975. 58.p.) 1749-ben ( a dátum a Bóna és az Öri könyvben 1748) építtette a katolikus templomot Dezséry Rudnyánszky József kegyúr, mely a Szentháromság tiszteletére van szentelve. ( He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár, Csitári K. és társa, 1901. 36-50.p.) 1748-ban a pentelei katolikus többségű lakosság a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által kiküldött práter Antalffy Bonaventura ferences szerzetes vezetésével felépíti első kis templomát, amely azonban az 1752-től Bíró Márton püspöktől önálló plébániává alakított pentelei katolikus egyház számára hamarosan szűknek bizonyult. Lebontják és 1769-ben a helyére emelik a mai (Magyar úton) templomot. Ezt 1862-1864 között alaposan átépítik, ekkor kapta ajándékba a helytartótanácstól "svájci modorban" épült tornyát is. (He +Kolcs. 908 B 77 Bóna István: Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont adatok alapján. Dújv. Intercisa Múzeum, 1991.25.p.) A katolikus templom N.M. Helytartótanács által építtetett. 1864. jún. 12-én Zalay Ferenc helybéli plébános által megáldott kereszt az egybegyűlt megszámlálhatatlan nép újjongása közben huzatott fel a toronyra és Istennek ajánlva a tető felett helyére illesztetett - áll a pentelei plébánia históriás könyvében. A Rácpentelén élő lakosság mellett a gyorsan szaporodó katolikusok részére Rudnyánszky József, a falu földesura 1748-ban felépíttette a Szentháromság tiszteletére szentelt templomot, amely rövidesen kicsinek bizonyult, 1769-ben újat kellett építeni. 1848. okt. 30-i bejegyzés szerint a toronynak órája is volt. 1864-ben kapja a templom mai alakját, után az egész templomot 1928-ban ismét felújítják kívül-belül, mely alkalommal készültek a belső falfestések, a külső kerítés és támfal, a külső homlokzat vakolat, felszentelése nagy ünnepélyességgel 1928. dec. 18-án történt. Az épület még különösebb sérülés nélkül átvészelte az 1944. decemberi harcokat, de az 1945. jan. 19-én a német páncélosok és a szovjet ütegek tűzpárbajának következtében a torony annyira megsérült, hogy röviddel utóbb egy erősebb tavaszi szél az egészet ledöntötte. / képen a torony nélküli templom/ A tető felét bomba vitte el, a falak is több belövést kaptak, a festett ablaktáblák kitörtek. Ideiglenes helyreállítás után mai formáját a százéves évfordulóra, 1964-ben nyerte vissza. A toronyóra szerkezete annyira tönkrement, hogy már nem lehetett visszaszerelni.A templom 2 legnagyobb harangját az első és a második világháborúban ágyúöntéshez vitték el. (He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv. "Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999.42-44.p.) A templomot 1748. dec.21-én szentelte fel Padányi Bíró Márton. Egyetlen oltárát Szent József és Szent Julianna szobrai díszítették. Az épületben állt még egy Szentháromságot, valamint Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szobor. A templom tornyát - melyben 3 harang szólt - vörösre festették. Rudnyánszky József 1769-ben meghosszabbíttatta a jelenlegi templom helyén állt épületet, és erősebb hőtornyot emeltetett a régi fatorony helyébe. Az új templomban már 3 oltár állt.: Szentháromság oltár, Szent Aja oltár, Fájdalmas szűz oltár. A plébános mellett 1778-ban már káplán(segédlelkész) is dolgozott. 1862-64-ben Borchert Ferenc alapjaiból építette újjá régi helyén a templomot. A templom plébánosa 1804-1806 között Luffenbach János, 1806-tól 1847-ig Dobos János. ( He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 137-140.p.) Pentele plébánia Alapíttatott 1752-ben. Patrónus Tekintetes Dezséri Rudnyánszky József, ki a templomot is a hívek fuvarozása mellett alapjából építtette 1749-ben. Ide tartozik mint fiók egyház: Rácz-Almás falu. E falu több közbirtokosé, legnagyobb részt mtgos Jankovics Miklós kir. tanácsos bírja, a ki alapjábúl kezdte meg saját költségén a templomot építeni. A stukatór alatt álló szentély már kész is, s ha a templomot hozzá megfelelő arányban kiépíti
	Kálvinisták Dunapentelén	Nagy sérelem érte az első letelepedés emlékét nevében ma is őrző Magyar utca lakosait vallásuk miatt, tudniillik a protestáns egyházhoz tartozó kálvinisták voltak. Az új lakosok imaházat (oratóriumot) építettek Pentelén, pap tartásában, torony nélküli templom felépítésében, használatában megakadályozták őket, ugyanis Padányi Biró Márton, a veszprémi káptalan vikáriusa mint Fejér megyét - a veszprémi római katolikus püspökség részéről - egyházilag felügyelő személy panaszt emelt ellenük, mivel korábban a helysáégben nem volt protestáns templom.Az 1681. évi XXVI. törvénycikk szabályozta azon települések körét, ahol protestáns vallásgyakorlat lehetséges volt. Mivel 1681-ben Pentelén a keresztény felekezetek közül a szerb ortodox egyház működött, ezért a protestáns hivatalos vallásgyakorlat Pentelén a rendelet hatókörébe ütközött. A közgyűlés ezért eltiltotta a kálvinistákat az oratórium használatától. De az új lakosok tovább próbálkoztak: a következő évben új 100-150 főt befogadó kis templomuk fala már állt, a templom folytatásában tervezett tanítólak is épült. Az építkezés azonban a helytartótanács többszöri eltíltása miatt nem fejeződött be. Lehetetlen helyzetük miatt fokozatosan elhagyták a települést. 1738 után már nem hallunk róluk Pentelén. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV., 2000. 121-122.p.)
	Egyletek, egyesületek a XIX.sz. végén és a XX.sz. elején	1870. jan. 18-án alakul meg a település első, polgári értékeken alapuló és azokat kifejező kulturális egyesülete a Dunapentelei Kaszinó (Casinó) Társaság. Cél: Társas összejövetelek által "szellemi foglalkozást, okulást, úgy szintén tisztességes időtöltést és kedélyes mulatságot szolgáltatni". Alapító tagok: Rosti Pál, ifj. Ujvári József, Kohn Rezső, Tichy Jakab, Szép Antal. Tagjainak száma az 1870-es évek közepén megközelítette a 80 főt. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk., 2000. 169.p.) 1870-ben részt vett Rosti Pál a Dunapentelei Casino Társaság megalapításában, melynek alapszabálya többek között kimondja:"...a dunapentelei casino t. tagja csak becsületes, nemes magaviseletű férfiú lehet, különben minden rang, állás, nemzetiség vagy vallás különbség nélkül". (OT 910 R 87 Rosti Pál 1830-1874. Bp. Magyar Fotográfiai Múzeum és Balassi Kiadó, 1992.57-58.p. 1872. okt. 1-én megalakult a Dunapentelei Önsegélyező Egylet. Ezt a helyi iparosok, kereskedők, azok segédjei alapították, és a kezdeti szocialista munkásszervezkedés egyik formája volt. A tagok száma 257 fő volt. A hatóságok csak 1874. márc. 17-én adják meg az egyletnek a működési engedélyt, de 1876 végén már arról volt szó, hogy likvidálják. 1878 tavaszán az önsegélyező egylet felszámolás alatt állt. (He + Kolcs. 943.9 F 36 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfvár, Fejér Megyei Levéltár, 1975. 173.p.) 1872. dec.17-én megalakították a Dunapentelei Molnár Ipartársulatot. Elnök:
	Halászat Dunapentelén	1414-ben Zsigmond előtt egy terjedelmes per folyik, a király több oklevél, nevezetesen 1320., 1324., 1330., 1334., 1350., 1364., 1382. és 1109. években keltek felolvasása és tárgyalása alapján kimondja a végzést, hogy Pentele a monostor patronátusságával, A Duna partján lakó jobbágyok számára a megélhetést többnyire a halászat biztosította. pentelei szigeten három helyen is volt állandó halászásra alkalmas hely, ahogy ekkoriban nevezték: tanya. A sziget északi és déli csúcsán egy-egy és közepén is egy. Az másutt is megfigyelhető, hogy az állandó halászhelyek, azaz tanyák főleg szigetekhez kapcsolódnak, itt ugyanis a termelékenyebb hálóshalászatot tudták űzni, erről kapta a tanya nevet is az ilyen halászóhely. A tanya ti. egyrészt a műveletet jelöli, amely a háló kivetésétől, annak bevonásáig tart, másrészt pedig a halászóhelyet magát. A nyugati részeken élő jobbágyok többnyire szántás-vetésből éltek. (He Károly János: Fejér vármegye története. Szfvár, 1901. 45.p.) A török hódoltság idején Pentele egyutcás település volt. Házai félig a földbe mélyítve, cölöpvázzal készültek, amelyet sárral tapasztottak be. A lakosság halászattal és földműveléssel foglalkozott. (He + Kolcs. 914 D 97 Dunaújváros földrajza. Bp. Akadémia, 1979. 92.p.) Zsigmond király 1414-ben Pentele, Zigetfeu, Zild, Zalk-Sz.-Márton határait megállapítván, ez alkalommal felhozatott az egyik fél részéről "Penteletonyája" halászóhely, melyet a másik fél Zalktonyája név alatt szerepeltet. Itt a tanyahalászat egészen tisztán van kifejezve. (OT 639 H 62 Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Bp. K.M. Természettudományi Társulat, 1887. 104.p.) Duna-pentele... tágas határa igen termékeny; rétjei kétszer kaszálhatók; szőlőhegye jó vörösbort ad; juhtenyésztése és halászata figyelmet érdemel. (OT 914 F 46 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 217.p.
	Janitsáry család	He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV, 2000. 168.p. He + Kolcs. 943.9 F 36 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfvár, Fejér Megyei Levéltár, 1975. 168 p., 169.p., 173 p., 186 p., 210 p.
	Daróczy család	He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV. 2000, 123-124.p. He + Kolcs. 943.9 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfvár, Fejér Megyei levéltár, 1975. 48 p., 50 p., 54 p., 55 p., 123 p., 126-129 p., 135 p.
	Városismertetés angol, francia, német nyelven Könyvrészlet	angol nyelvű: 445-453.p. francia nyelvű: 454-463.p. német nyelvű: 464-474.p.
	Ráctemplom története	1690-ben Belgrád török uralom alá került s 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a ma is látható kis templomukat. Ekkor kaphatta ajándékba a görögkeleti egyház szent könyveit az oroszországi patrónusaitól és ekkor készülhetett ikonosztázionja is. (He + Kolcs. 914 D 97 Dunaújváros földrajza. Bp. Akad. K., 1979. 92.p.) A görögkeleti plébánia egyházkormányzatilag a szentendrei székhelyű Budai Ortodox Szerb Püspökséghez tartozott. A templom szerb hagyományú, alacsony típusú ikonosztázionát a feltehetően Ráckevén dolgozó moschopolini festőcsoport készítette az 1780-as években. A görög nem egyesült egyház templomát Mirlicziani Szent Miklósnak szentelték. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000, 136-137.p. kép: a színes képmellékletben) Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú. (OT 914 M 16 Magyarország. Bp. Panoráma, 1998. 457. p.) Árpád kori alapjaival, román falazatú apszisával, barokk főhajóval és klassizista tornyával... Rajz a templomról. (He 914 D 97 Dunaújváros. Utikönyv. Dújv. Dunaújvárosi Idegenforg. Hiv. 1964. 61-62.p.) Amikor átépítették a templomot (esetleg 1748-ban) a balkáni stílust jelképező hagymakupolát kapott. A múltszázadi átépítésig - 1880 -ez a kupola meg is maradhatott. (Dunaferr, 1991. 7.sz. Pentele ezer éves. Törökök, rácok, németek.) A ráctemplom fedett tornya eredetileg fazsindelyes volt. A két háború közötti képeslapokon már a bádog toronysisak látszik. A templom tornya 1944. dec.5-én kapta az első belövést a Dunán felvonuló szovjet Dunai Flottilától, majd az 1945. januári harcok során, több helyen is alaposan megsérült. A helyreállítás elmaradása és az idő vasfoga alaposan megrongálta az épületet: az elkorhadt kötőgerendák miatt a boltozat megrepedt. Uj tetőt és toronysisakot kapott. A templomnak régen három harangja volt, közülük az egyiket az első világháborúban, a következőt a másodikban vitték el ágyúöntéshez. Maradt a legkisebbik, ezt ismeretlen tettesek 1996. karácsonya és a szilveszteri ünnepek között ellopták. Az 1696-ban alapított görögkeleti plébánia 1884-ben szűnt meg önállóan létezni, utolsó plébánosa Masztanovics Vazul volt. Képen: a templom ikonosztázionja. (He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv. "Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999. 41-42.p.) A görög keletiek plébániája alapíttatott 1696-ban. Az itt működő lelkészek névsora: Andrejevics Döme 1778-1788. Popovics Péter 1788-1797. Jovanovics János 1799-1819. Mirkovics Izsák administrator 1820-1825. Obádovics István 1825-1832. Grigics Dragutin 1832-1835. Dimitievics Vazul 1836-1839. Csupics Márk 1839-1856. Ergovics Uliszej administrator 1857-1861. Sztepanácz Simon 1861-1868. Masztanovics Vazul 1868-1884. 1884-től a plébánia nincs betöltve és Jankovics György rácz-almási lelkész administrálja. (He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története.IV. Székesfejérvár, Csitári K. és Társa, 1901. 47-49.p.) Gör.kel. templom. Barokk, 1748. Berendezés ikonosztáz, oltár, népies barokk. (OT 720 M 16 Magyarország műemlékjegyzéke. Bp. Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1976. 282.p.) Görögkeleti templom (Rácdomb, Táltos u.). Dombon, szabadon álló, barokk templom. Épült a 18. sz. közepén. A homlokzati falkutatás szerint felmenő falakban középkori részleteket nem őríz, a régészeti feltárás a templom körül temetőt nem talált. 1774-től a görögkeleti szerbeké. Helyreállított főhomlokzatán lizénák és órapárkányos középtorony. Hosszházának és félköríves apszisának külső falain jelenleg a vakolat leverve. Ikonosztáz és oltár 18. sz. Padok 19.sz. (He 720 F 36 Fejér megye művészeti emlékei. Szfvár, István Király Múzeum, 1998. 64-65. p., kép: 204.p.
	Dunapentele a középkorban	Dunaújváros középkori helyszínrajza. Az öreghegyi település. Pentele az Andornak nemzetség birtokában. Pentele a tatárjárás után. A Zsadány nembéli Almási és szentkirályi családok. Az első per a pentelei szigetért. A második per a pentelei szigetért. A falu.
	Dunapentele története 1526-1849	Török uralom alatt. Rácpentele. Pentele a XVIII. század második felében. Az urbárium bevezetése és a Szórád-mozgalom. Pentele lakossága a szabadságharc előtti évtizedekben. Pentele 1848-49-ben.
	Források Dunapentele történetéhez 1546-1864	Dunapentele története.
	Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850-1950	A tőkés fejlődés kezdetei. Politikai mozgalmak. Dunapentelei események a két világháború közötti időben. Dunapentele község története a felszabadulástól a város alapításáig.
	Dunapentelei földigénylő bizottságtól!	A dunapentelei földigénylők száma: 406 család. Felosztandó föld nagysága: 2225 kh.
	1956 dunapentelei története /kronológia/	1956 október 23. Dunapentelén irodalmi estjének megtartása helyett Sándor András író a budapesti eseményekről tart beszámolót. Döntenek a helyi Petőfi Kör megalakításáról, az alakuló ülést 26-ára hirdetik meg. október 25. Délután 8-10 ezres tömeg tüntet a vasmű dolgozóinak vezetésével. Nagygyűlést tartanak a kultúrház előtt. Sándor András vezetésével egy 26 fős csoport indul Budapestre, hogy ismertessék a helyi követeléseket. Távozásukat követően a tüntetők a légvédelmi tüzérezred laktanyája elé vonulnak, ahol a honvédség átállását és fegyvereket követelnek. Később a tömeg megpróbál betörni a laktanyába, az őrség először vaklőszerrel leadott figyelmeztető lövésekkel, majd géppisztolyokból is tüzet nyit, és kézigránátot dob a tüntetők közé (2 halott, 16 sebesült). október 26. A kiegészítő parancsnokságot támadó felkelőkre az őrség tüzet nyit. Több halott és sebesült marad a helyszínen.Közben a
	Rácpentele, dunapentelei rácok története	A tömeges rác betelepítés, a magyarok elrácosodása, a magyar - rác lakosságcsere csak az 1661-1664. évi háború után következett be Pentelén. Az 1689. dec. 20-án készített jelentés szerint a várban korábban 40 házban török hadinép lakott, ezek elmenekültek. A váron kívül 50 faházban rác parasztok laktak, maradványaik az elhagyott várba költöztek, a falu emiatt lakatlan. 1690-ben arról adnak hírt, hogy az elmenekült rác lakosok visszatértek. A pentelei rácok a hadak adói, s az "új földesúr" Daróczy István felemelt földesúri adóit nem tudják sokáig fizetni, s az 1693. évi pusztító sáskajárás után végleg szétszóródtak, elköltöznek, további sorsuk ismeretlen. 1695 körül Daróczy Istvánnak sikerül befognia 57 rác telepes családot. Ezek a rácok 1690 augusztusában menekültek át Szerbiából. Ismertetőjegyük, hogy csupán keresztnevük van. A korábban itt lakó rácokhoz képest meglehetősen elmaradt emberek voltak, akik a várban és körülötte földbe vájt veremházakban laktak s leginkább juh-, disznó-, marhatartással foglalkoztak. 1697-ben már csak 39-en voltak, 27 telket üresen hagytak. Egy 1698. évi jelentés szerint egyre többen elköltöztek. 1701-re számuk 29-re apadt. A megmaradtak alkotják Rác-pentele magját, akik az egykori várban, a "Rácdombon" és az Öreghegy északi oldalán települtek meg. 1715-ben még szín rác lakosságú volt Pentele: 12 jobbágy, 13 zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család. 1701 óta valamennyien kettős nevet használnak. 1727-ben már 57 jobbágycsalád élt a faluban, köztük magyarok és szlovákok. 1736-ban báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin (Daróczy istván utolsó sarja) 70 magyar gazdát telepít be Rác-pentelére. E református magyarok egy része ugyan továbbállt, de 1743-44-ben az új intéző majd földesúr, a Daróczy vő Rudnyánszky József katolikus magyarokkal pótolja őket. A falu lakosainak száma ekkorra mintegy 900-ra nő, s ebből már csak 20 % a rác lakos. 1748-ban a főszolgabírói jelentés szerint a pentelei rácok egy része önként a Temesi Bánságba költözött. 1767-ben 26 családfő viselt szerb vezeték- vagy keresztnevet. (He + Kolcs. 908 B 77 Bóna Istáv: Dunapentele története... Dújv.Intercisa Múzeun, 1991. 17-26.p.) Az 1663. júl. 14-én átutazó Ottendorf rajza segít eligazodni a falu topográfiájában: a török - pontosabban török szolgálatban álló rác katonaság és polgári lakosság települése a mai Magyar utca és Táltos utca környékén lehetett. Valósz1nüleg ezek azok az évtizedek, amikor a háborúk során egyre pusztuló magyar lakosság mellé, helyére egyre több rác költözik Pentelére. 1686-ra a pantelei palánkvár török őrsége s a rác lakosság is elmenekült a dél felé vonuló császári hadak elől. A harcok elől elköltözött rácok züme 1690-ben visszatért Pentelére, s a palánkon belül telepedett le. Kezdetleges körülmények között, földbe vájt házakban élt a Rácdombnak nevezett emelkedésen. A görögkeleti vallású rác lakosság saját pappal (kalugyerrel) rendelkezett a Rácdombon álló templomához. 1692-től a pentelei rácok katonai szolgálatot is teljesítettek. Kapitányuk jelentős pozicióval rendelkezett a településen (Ladislaus Pnteley), feltehetően a környező rác települések katonáskodó elemeinek parancsnoka lett. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 104-121.p.) Hogy mikor települtek először rácok Pentelére, azt ma nagyon nehéz lenne pontosan megállapítani. Több támpont is alátámasztja azt a felfogást, hogy a mohácsi vész előtti időszakban már itt éltek. A Ráctemplom néphagyomány szerinti 1439-es alapítása, vagy az 1685-ös pentelei török kivonulást követő összeírás - mely szerint a rác lakosság a törökök kivonulása után is a helyén maradt - bizonyíték a fentiekre. Az 1686-ban érkező császári csapatok pusztítása elől a falu lakói a környékbeli erdőkbe, szigetekre bujdostak. A katonai szolgálatot teljesítő rácok adókedvezményben részesültek egy 1692-es írás értelmében. 1696-ban 57 rác jobbágyot írtak össze Pentelén. Ladislaus Penteley volt a környékbeli rácok "kapitánya" egyben, ami arra bizonyíték, hogy e település rác központ is lehetett. A pentelei rácok nem voltak hajlandóak Rákóczi ellen harcba menni a császári hadbiztos követelésére semű Az 1720-as összeírás még teljesen rác lakosságot tükröz. 1727-ben viszont már magyar és szlovén nevek is megjelennek a településsel kapcsolatban. 1736-ban Daróczy Katalin a falu birtokosa 70 magyar családot telepített be. 1743-ban a falu akkori birtokosa, Rudnyánszky József katolikus magyarok betelepítésével kezdett a falu birtokainak jobb hasznosításához. Ezzel a "rácos jellege" megszűnt a településnek. (Szabó Tamás: Dunapentel ezer éves; Rácpentele 1690-1783 = Dunaferr 1991. 9.sz. 11.p.) 1690 tavaszán tértek vissza a rácok, de most már nem a külvárosban telepedtek le, a falucskában, hanem a városkában, a castellumnak is nevezett volt török palánkvár területén, s valószínüleg ekkor vették birtokukba az Ottendorf-féle látképen szereplő török dsámit (amely a falu régi középkori temploma volt), a mai ráctemplom
	1944-1948 eseményei Dunapentelén	1944.dec.6. Felszabadították első ízben a szovjet csapatok Dunapentelét. 1945.jan.20. A 3. német páncéloshadosztály Dunapentelénél elérte a Dunát. 1945.jan.28. Dunapentelénél a szovjet csapatok elvágták a 3. német páncéloshadosztály állásait. 1945.jan.29.-31. A németek sikertelenül próbálkoztak Dunapentele visszafoglalásával, de Galambos pusztát és Szilfa majort visszafoglalták. 1945.márc.10. Dunapentelén 14 taggal megalakult az MKP helyi szervezete. 1945.ápr.29-ig Megválasztották a Nemzeti Bizottságot. 1945.máj.26. 15 taggal újjáalakítják a Nemzeti Bizottságot. Az 0t párt 3-3 tagot delegált. 1945.dec.9. A dunapentelei Nemzeti Bizottság azzal a kérelemmel fordult a főispánhoz, hogy szigorú vizsgálatot rendeljen el a községi földigénylő bizottság ellen, mert súlyos visszaélések történtek a földosztás során. 1946.dec.3. Dunapentelén a következő egyesületek működnek: Dunapentelei Iparosok, Kereskedők Köre, MADISZ. 1947.jan.21. Az adonyi járáshoz tartozó dunapentelei MKP pártszervezet 75 fővel működik. 1948.máj.10. Egyesült az MKP és az SZDP Dunapentelén. (He + Kolcs. 943.9 Fejér megyei történeti évkönyv 3. Szfvár, Fejér Megyei Levéltár, 1969.)
	Eseménynaptár (kronológia 1990-1998)	Kronológia.
	Serdülőévek	Dunai Vasmű története 1950-1956 között.
	A tízéves Sztálinváros	A Magyar Diafilmgyártó Vállalat készítette a diafilmet. Írta és összeállította: Mérei Irén. Szerkesztette: Ják Sándor. Készült 1960-ban. Diafilm CD-én.
	Pentelei képek	Fényképgyűjtemény, Szabó Tamás gyűjteménye. A hozzá fűzött szöveget lásd az Fénymásolat/301 sz. alatt.
	Dunaújváros névváltozásainak kronológiája	Pentele 1238-ból való az első utalás, amikor a monostor apátja pereskedett. (= Dunaferr , 1991. 6.sz.11.p.) Rácpentele: 1690-1783 (= Dunaferr 1991.9.sz.11.p.) Pentele: 1784 ?- Dunapentele:XIX. sz. elejétől 1951 ? Sztálinváros: 1951 nov. 7-től Dunapentele: 1956 okt. 30?, 1957.jan-ig ? Sztálinváros: 1957 Dunaújváros: 1961 nov. 11-től
	csasztuskák Sztálinvárosról	Ez a sivatag itt, ez a Sztálin útja. Ez itt rajta hepe, amaz viszont hupa. Rajtuk a növényzet csodálatos buja: bojtorjános lapu, káka, nadragulya. Ez a Görbe utca. Nekimegy a falnak, nagyot huppan akkor, azután elhallgat. Kocsink nagyot zökkent, az utunk is sáros semmi kétség, hogy ez immár Sztálinváros. Szegény Szórád Márton nyugszik a föld alatt, utcájában ezért gyászolnak a falak. Most ki fogunk szállni, itt vagyunk a téren Ez a buszállomás Erre gyerünk kérem.
	Nyúl Jeromos naplója	Az MMK "Településünk negyven éve és jövője" jubileumi pályázat. A "Múltunk, jelenünk, jövőnk" (40 éves Dunaújváros) című helytörténeti pályázatra írta Fehér Katalin, a Széchenyi István Gimnázium tanulója.
	Charlie Chan Dunaújvárosban	Az MMK "Településünk negyven éve és jövője" jubileumi pályázat. A Múltunk, jelenünk, jövőnk (40 éves Dunaújváros) című pályázatra írta Fehér Katalin, a Széchenyi István Gimnázium tanulója.
	"Ha én polgármester lehetnék"	Az MMK "Településünk negyven éve és jövője" jubileumi pályázat. A Múltunk, jelenünk, jövőnk (40 éves Dunaújváros) című pályázatra írta Reha Andrea, a Széchenyi István Gimnázium tanulója.
	Munkahelyi zaklatás és a leányanyák helyzete a Sztálin Vasműben	Tanulmány.
	1949-től a hiradónál	A filmrendező, Csőke József visszaemlékezése. Szó esik benne a Sztálinváros névadásáról készült filmről, s további sztálinvárosi agit. filmekről.: Épül a békemű, Korunk városa.
	Az Intercisa - Lussonium szakasz	a dunaújvárosi limes-útszakaszról.
	A pártszervezetek munkája	A kommunisták példamutatása Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építésében. Történeti áttekintés, adatokkal, nevekkel.
	Dunaújváros 50 éves	Az évforduló tiszteletére Várostörténeti tudományos tanácskozásra hívták meg az érdeklődőket... Pásztor Bertalan kritikája
	Dunaújváros története	Dunaújváros Megyei Jogú Város öröksége. Dunaújváros története című könyv az interneten is olvasható, képekkel illusztrálva.
	Az ezeréves Pentele	Szemelvények a várostörténetből 1950 végéig.
	Kanderka Imre	Kanderka Imre videotechnika tanár honlapja. Jelenleg Nagyvenyimen él, de a városhoz fűzik a legszebb emlékek. Mindent gyűjt, ami a várossal kapcsolatos.Kb. 300 dokumentumflmje van ami a városról szól.
	Életforma és mentális térképek Sztálinvárosban	Szociológia.
	Várostörténet - Középkor	Dunaújváros története. Középkor.
	Várostörténet - Török kor	Dunaújváros története. Török kor.
	Várostörténet - Őskor	Dunaújváros története. Őskor.
	Szocreál Dunaújvárosban	Oktatás, kultúra, filmek jegyzetek, felsorolások.
	Várostörténet - Római kor	Dunaújváros története. Római kor.
	Pentele az újkorban	Pentele, Dunapentele története a 18-20. század első feléig. Története, oktatás, közigazgatás, a társadalmi változások
	Intercisa Múzeum	Az Intercisa Múzeum honlapja. A múzeumról, gyűjteményeiről, várostörténet az őskortól napjainkig.
	Várostörténet - Népvándorlás kor	Dunaújváros története. Népvándorlása kora.
	Dunaújváros története	Dunaújváros rövid története 1950-től.
	Dunaújváros gazdasági és társadalmi folyamatai 1990 után	Doktori (PhD) értekezés. Az értekezés Dunaújváros elmúlt másfél évtizedes gazdaság- és társadalomföldrajzi fejlődését mutaja be. "A kutatás során arra törekedtem, hogy egy általános képet adjak arról, miként zajlott Dunaújvárosban a rendszerváltást követő több mint másfél évtized és milyen új, a növekedésre ható elemekkel lehet számolni a város fejlődése szempontjából."
	Dunapentele 1940 előtt	4000 lakosú község volt. Közintézményei, szolgáltató helyei.
	Új város - blog	"Az “Új város” blog célja a hajdani Dunapentele, a korai Sztálinváros, a jelenlegi Dunaújváros életének és fejlődésének bemutatása az 1950-től 2000-ig terjedő időszakból – jellemzően fotók, esetenként videók és a városról készült tanulmányok segítségével."
	Felvétel - Ezt kell tudni minden dolgozónak!	Munkafelvétel - a Vasmű és városépítés.
	Hogyan vonható be a város életébe egy jó adottságú, értékes Duna-parti zöldterület?	Szabadidős szokásaink átrendeződése. A Szalki-sziget és a város. Elvándorlás, szuburbanizáció, elszigetelődés, félrekezelés. Terápiás javaslatok: A Szalki-sziget vérkeringése. A sziget az otthonom.
	Dunapentele, Sztálinváros a korabeli sajtó tükrében 1951	A József Attila Könyvtár gondozásában (szerkesztők: Gadanecz Júlia, Szántó Béláné) és Békési György segítségével megjelent a Dunapentele, Sztálinváros a korabeli sajtó tükrében 1951 c. kiadvány.
	Tevan Zsófia	Tevan Zsófia volt a vasmű építkezésének első női építésvezetője. Élete Sztálinvárosban.
	A mennyegző egy tányér fekete meggy volt	"A huszonhárom éves Szécsi Margit és a huszonhat éves Nagy László 1951-ben, Dunapentelén, az épülő Sztálinvárosban találkoztak először.
	Új városközpontok kialakítása és a meglévők rekonstrukciója	Az ország iparosodásának következményeképpen létrejött új ipari jellegű települések, városok építése. Dunaújváros és városközpontjának tervezése, építése, építészete.
	Eszményi városok	Sztálinváros, mint szocialista város bemutatása. Történet a városépítésről, Tevan Zsófia és Kollár Júlia a városépítkezésen. Várostervezés, városépítészet, városnév, életmód.
	Martinkemencék árnyékában	"Ezt a falut a városépítéssel teljesen el akarták törölni a föld színéről." Riportok, történetek Dunapenteléről, Sztálinvárosról és Dunaújvárosról.
	Szabadtérépítészet 1950-1990 között	Kert- és szabadtérépítészet Magyarországon. Sztálinvárosban: Erkel- és Liszt-kertek, a X. tömb kertépítészeti terve. A Sztálin úti zöldsáv terve, a sztálinvárosi kultúrpark terve.
	Októberi sortüzek Dunapentelén	Az 1956-os októberi események Dunapentelén.
	Dr. Radnai Éva: Kétely	Dr. Radnai Éva várostörténeti emlékei, visszaemlékezései.
	Lakáshelyzet	Lakáshelyzet, lakáspolitika, lakásépítés, lakótelepek a második világháború után. Említések Dunaújvárosról. Kép: Épülnek az új házak Dunapentelén, 1950. október.
	Dunaújvárosi Tűzoltóság	A dunaújvárosi tűzoltóság történetéből 1951-2003. A tűzoltóság bemutatása a következő tűzoltók, parancsnokok munkásságán keresztül: Vas József, Koczka János, Szabó Alajos, Párkányi Ferenc, Varga Ernő.
	Sztálinvárosi Népnevelő	Első negyedévi terveink teljesítésével biztosítjuk Sztálin Vasmű és a város határidőre való felépítését.
	Nagyéri Károly; Bodnár Géza - 1956	A Kecskeméti Szovjet Parancsnokság felszólítása 1956. november 7-én. Nagyéri Károly százados felülvizsgálati ügyének jegyzőkönyve. Dunapentelei Nemzeti Bizottság - 1956. novemberi meghatalmazások, utasítások, megbízólevelek, parancsok, lőszerigénylés. Mayer Dezső feljegyzése. Nagyéri Károly rehabilitációja, határozat a nyomozás megszüntetéséről. Bodnár Géza csapattiszt visszaemlékezése.

Nyomtatóbarát változatMindet bejelöli | Jelölések megfordítása | Saját lista a bejelöltekből

előző